3032 talált cikk az érték kifejezésre

Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?

Kérdés: Az önkormányzat értékesíteni kívánja – az előírásoknak megfelelően nyilvános pályázat útján (Áht., egyéb szabályzatok stb.) – az egyik tulajdonában álló ingatlant, akként, hogy vételár helyett egy másik ingatlan tekintetében építési beruházást kellene a potenciális vevőnek teljesítenie. E teljesítést követően az értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjoga átszállna a vevőre. Az értékarányosság követelményére figyelemmel a felek kölcsönösen elszámolnának egymással. Kérdésünk, hogy a fentiek megvalósítása – megtartva a nyilvános pályáztatás jogszabályi követelményeit – a Kbt. megkerülésének minősül-e? Ebben az esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak az építési beruházás megvalósítása végett? Kérdezzük továbbá, hogy amennyiben a fentiekben írt beszerzés közbeszerzés-köteles, úgy építési koncesszióról van-e szó? A Kbt. 26. §-a szerint ugyanis az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hivatkozott jogszabályhely alapján van-e lehetőség arra, hogy a beruházással érintett ingatlan helyett egy másik épület tulajdonjogát adja át ellenszolgáltatásként az önkormányzat? Ez egy további kérdést vet fel, miszerint a törvény által hivatkozott hasznosítási jog jelenthet-e tulajdonjog-átengedést?

Kérdés: Ha valaki nem ajánlattevő (részajánlatra sem), nem konzorciumi tag, csak mint 10 százalék feletti alvállalkozó vagy erőforrást biztosító szervezet szeretne szerepelni, akkor lehet-e ugyanabban az eljárásban több ajánlattevőnek is egyszerre 10 százalék feletti alvállalkozója vagy erőforrást biztosító szervezete?

Kérdés: Az önkormányzat és az általa létrehozott vagyonkezelő cég meg a társasházak (4 db) beszállnak a panelfelújítási programba (a részvétel és a pénz megoszlása: 33-33-33 százalék, azaz egyenlő mindhárom résztvevő között). Alkalmazható-e ebben az esetben a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdés b) pontja?

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?

Kérdés: Változtak-e a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos szabályok?

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?

Kérdés: Írásbeli tájékoztatás esetén a kérdésről is tájékoztatni kell a többi ajánlattevőt, vagy csak az ajánlatkérő válaszáról?