629 talált cikk az értékhatár kifejezésre

Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?

Kérdés: Ha egy EU-s pályázat keretében, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett, 153 M Ft becsült értéknél nem írunk ki közbeszerzést, mert kutatás-fejlesztés történik, jogszerűen járunk el?

Kérdés: A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél és nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél a hirdetmények fogják tartalmazni a dokumentáció minden egyes elemét, kiírását? Illetve a dokumentáció meg fog szűnni?

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?

Kérdés: Az egyik mobilszolgáltató céggel a szerződésünk lejár ebben az évben. Az éves kifizetésünk nettó 15 000 000 forint, de ebből továbbszámlázzuk a dolgozóink magánbeszélgetéseit, mely több mint kétharmada az eredeti összegnek, tehát a tényleges költés értékhatár alatt marad. Szükséges-e közbeszerzési eljárást lebonyolítanunk?

Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?

Kérdés: A 281/2006. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint a 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát. Kérdésem, hogy a 250 milliós értékhatárt a projekttámogatással megvalósuló részhez kell érteni, vagy a projekttámogatással megvalósuló részt nem nézve, csak az építési beruházás (vélelmezem, hogy bruttó) költségéhez kell érteni?

Kérdés: Egy projekt 80 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 261 millió forint, az építés 198 millió forint értékű. Egy projekt 100 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 251 millió forint, az építés 198 millió forint értékű. Egy projekt 80 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 461 millió forint, az építés 260 millió forint értékű. Egy projekt 50 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 181 millió forint, az építés 260 millió forint értékű. A fentiekben felsorolt példák közül mely esetben kell független mérnököt igénybe venni?