522 cikk rendezése:
381. cikk / 522 Ajánlati ár pénzneme
Kérdés: Ha a kiírásban nem szerepel, hogy az ajánlati árat milyen pénznemben kell megadni, lehetőség van-e arra, hogy azt euróban adjuk meg? Változtat-e a helyzeten, ha az ajánlattevő székhelye EU-s tagállamban van, illetve mi a helyzet akkor, ha az ajánlattevő magyar vállalkozás, de a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója német?
382. cikk / 522 Ajánlati és teljesítési biztosíték a Kbt.-ben
Kérdés: Az ajánlati felhívásnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek című pontja a következőt tartalmazza: "Teljesítési biztosíték: összege a nettó szerződéses ár 10 százaléka a Kbt. 53. § (5) bekezdése a) pontja szerinti formában az ajánlattevőként szerződő fél választásának megfelelően." Mit jelent a felhívásban ez a megfogalmazás?
383. cikk / 522 Szerződéstervezet készítésének kötelezettsége
Kérdés: A dokumentációban az szerepel, hogy a szerződéstervezet hiányában benyújtott ajánlat érvénytelen, a szerződéstervezetet az ajánlattevő köteles az ajánlathoz csatolni. Jogszerű-e ez a kérés, illetve a fentiek szerinti érvénytelenné nyilvánítás? (A szerződéses feltételeket az ajánlatkérő a dokumentáció mellékletében megadta.)
384. cikk / 522 Szerződéses kötbérfeltétel jogszerűsége
Kérdés: Az ajánlatkérő dokumentációjának része a szerződéstervezet, amely a kötbér-meghatározás körében a következő rendelkezést (is) tartalmazza: "A megrendelő a szállító szerződésszegésével okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette." Jogszerű ez a kitétel?
385. cikk / 522 Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
386. cikk / 522 Pénzügyi alkalmatlanság értelmezése
Kérdés: A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a felhívásban közzéteszi, hogy alkalmatlan a jelentkező, ha valamely, általa csatolt pénzintézeti nyilatkozatból az állapítható meg, hogy a pályázó vagy valamely, 10 százalék fölötti alvállalkozó és nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónap során fizetési kötelezettségének háromnál több alkalommal nem tett határidőre eleget? Miért jelent ez alkalmatlanságot, illetve milyen összefüggése van az említett ténynek a pályázó teljesítőképességével?
387. cikk / 522 Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál
Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
388. cikk / 522 Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése
Kérdés: Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
389. cikk / 522 Kiegészítő tájékoztatás "besorolása"
Kérdés: Az ajánlati felhíváshoz adott útmutatóban olvastuk, hogy a kiegészítő tájékoztatás az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának részévé válik. Hol szabályozza ezt a Kbt.? Az ajánlattevőnek azt csatolnia kell az ajánlatában, vagy csak meg kell őriznie? Ha csatolni kell, milyen jogszabályi előírás alapján, illetve mi ennek a kötelezettségnek az indoka?
390. cikk / 522 Kkv-k a Kbt.-ben
Kérdés: Mi minősül kkv-nak a Kbt. értelmezésében?
