Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése

Kérdés: Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenmegvalósításához kapcsolódó alvállalkozói tevékenységnek. A hatálybalépéselhalasztása tehát nem segítette ezen értelmezési nehézségek feloldását. (Utalunk arra, hogy a fokozott érdeklődésre figyelemmel akérdéskörrel korábbi számainkban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Kiegészítő tájékoztatás "besorolása"

Kérdés: Az ajánlati felhíváshoz adott útmutatóban olvastuk, hogy a kiegészítő tájékoztatás az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának részévé válik. Hol szabályozza ezt a Kbt.? Az ajánlattevőnek azt csatolnia kell az ajánlatában, vagy csak meg kell őriznie? Ha csatolni kell, milyen jogszabályi előírás alapján, illetve mi ennek a kötelezettségnek az indoka?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ebben adja meg az ajánlatkérő a felhívásban, illetve adokumentációban meghatározott elvárásainak, előírásainak értelmezését.Különösen lényeges lehet ez bonyolult, összetett beszerzési tárgyak esetén.Erre tekintettel megengedik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Kkv-k a Kbt.-ben

Kérdés: Mi minősül kkv-nak a Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. utal a kis- és középvállalkozásokra, melynek pontosmeghatározását a kis- és középvállalkozásról szóló törvény (Kkvt.) 2-3. §-aitartalmazzák. A törvény értelmében kkv-nak minősül az a vállalkozás,amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben ez a kérdésben fogalmazott keretösszeg aztjelenti, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 50. §-ának megfelelően jár el, azaz azeltérés lehetőségét közli százalékos mértékben az alábbiak szerint:– az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...szerepe van, nem véletlen, hogy a jelenleg ismertKbt.-módosítási javaslat is tartalmazza az ajánlás intézményénekmegszüntetését. A jogértelmezés elsősorban a jogorvoslati fórum feladata, ezérta jelen KT-ajánlást nem tartjuk alkalmazhatónak, ugyanakkor teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] ...összegszerűség kérdésében van-e, egyáltalán lehet-e helyehiánypótlásnak. Tekintettel arra, hogy ez a kérdés – a döntőbizottságijogértelmezési gyakorlat miatt – egyértelműen nem válaszolható meg, az látszikcélszerűnek, ha az ajánlatkérő kifejezetten rögzíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Legelőnyösebb ajánlat szempontjának megfelelés a gyakorlatban

Kérdés: Megfelel-e az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjának a kizárólag egységárakból álló szempontok összessége?
Részlet a válaszából: […] ...kerüljön, azonban csak maga az ellenszolgáltatás elem nem merítiki az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának értelmezését.Ebből következően nem ellenszolgáltatási elem beépítése indokolt annakérdekében, hogy az ajánlatkérő ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Értelmezési nehézségek miatti jogszabály-módosítás

Kérdés: A 257/2007. Korm rendelet nehezen értelmezhető, van-e lehetőség a módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól,valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendeletértelmezésével kapcsolatban jelenleg készít elő egy kommentárt, az érintettek,ajánlatkérők, ajánlattevők, szolgáltatók,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk az első kérdésre: az ajánlattevő arra kérdezhetrá, és az ajánlatkérő arról adhat tájékoztatást a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok, információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Egybeszámítandó tevékenységek

Kérdés: Szakfordítói és szinkrontolmácsi tevékenységet egybe vagy külön kell számítani az egybeszámítás szabályai értelmében közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az illetőleg szó a magyar nyelvben"és"-t és "vagy"-ot is jelent, a Döntőbizottság gyakorlatát alapul véve, az aszigorúbb értelmezés irányába kalauzol minket. Ebben a formában az azonos vagy hasonló rendeltetésűbeszerzési tárgyak, vagy azon beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
1
…
38
39
40
…
52