Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben valóban az alapvető problémát az okozza, hogy az alvállalkozó két hónappal később került bejelentésre az ajánlattevő által. A határozatban a jogorvoslati fórum részletesen feltárja, hogy az alvállalkozói szerződés mikor került megkötésre, mikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Fővállalkozói kifizetés alvállalkozóval szembeni jogvita esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési beruházáshoz kapcsolódóan a fővállalkozó és az alvállalkozó között vita keletkezett. Az alvállalkozóval szemben a fővállalkozó több jogcímen is követelést érvényesített, ezért az 50%-os teljesítéshez kapcsolódó alvállalkozói teljesítésigazolás 33 millió forint összegű lett - az alvállalkozó 74 millió forintos tényleges teljesítése helyett. A fővállalkozó felmondta az alvállalkozó szerződését, már új alvállalkozók dolgoznak a területen. A megrendelő kiadta a teljesítésigazolást a fővállalkozónak az 50%-os teljesítésre, azonban a fővállalkozói díjat nem akarja megfizetni, mivel számára kétséges, hogy az alvállalkozót nem illeti meg a díj. Van arra vonatkozóan valamiféle gyakorlat, hogy a megrendelő mi alapján minősítheti a fővállalkozó nyilatkozatát, és mit köteles elfogadni "hitelt érdemlő iratnak"? A fővállalkozó jogosult a nemfizetésre tekintettel felmondani a fővállalkozói szerződését, esetleg felfüggeszteni a munkavégzést? Ha van szakvélemény vagy egyéb dokumentum arról, hogy az alvállalkozónak nem jár pénz, akkor feloldható a megrendelői blokkolás? A következő fővállalkozói teljesítéseket - amelyeket már új alvállalkozók végeztek el - tudja-e blokkolni a korábbi alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A probléma jellegzetes és tény, hogy amíg vita van a felek között, nem lesz fővállalkozói kifizetés az ajánlatkérő részéről az adott részteljesítés vonatkozásában. Ez az egyetlen eszköz az alvállalkozó kezében, amivel ő maga képes elérni a magasabb értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Alvállalkozói számla kifizetésének rendje építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén, amennyiben a nyertes ajánlattevő alvállalkozót von be a teljesítésbe, a 322/2015. kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásrend alapján történik az ellenérték kifizetése. Abban az esetben, ha a kivitelező az alvállalkozók teljesítését már a saját számlájának kiállítását megelőzően kiegyenlítette, akkor is a kétkörös fizetést kell alkalmazni [tekintettel arra, hogy az (1) bekezdés a "köteles" szót használja], vagy ha a számlájának kiállításával egyidejűleg igazolja az alvállalkozói rész kifizetését, akkor a kivitelező számlájának teljes összege egyben kifizethető?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint, ha egyidejűleg megtörténik az alvállalkozói kifizetés igazolása, nincs akadálya a teljes összeg együttes kifizetésének. A szabályozás célja eleve az alvállalkozók minél korábbi kifizetése volt, ami esetünkben maradéktalanul megvalósul. Ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Megfelelés kapacitásbiztosítással

Kérdés: Milyen lehetőség van akkor, ha egy ajánlati felhívásban gazdasági és pénzügyi alkalmasság nem kerül meghatározásra, a műszaki, illetve szakmai alkalmasságnál egy ajánlattevő mind referencia, mind szakember tekintetében kapacitásbiztosítással szeretne megfelelni? A műszaki, illetve a szakmai alkalmasságot igazoló cégek egyben alvállalkozók is. Mivel az alvállalkozói teljesítés mértéke nincs korlátozva, ez hogyan hat a kapacitásbiztosításra? Lehetséges, hogy az ajánlattevő akár "alkalmasság nélkül" is megfelelhet, kizárólag kapacitásbiztosítás által?
Részlet a válaszából: […] Nem korlátozza a jogszabály semmilyen módon azt, hogy egy ajánlattevő saját képességeinek hiányában csak és kizárólag külső erőforrást vegyen igénybe az alkalmasság igazolása során. Mivel nincs alvállalkozói korlát, így valójában teljes mértékben alvállalkozók is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Számlázás az EKR-ben

Kérdés: Kötelező-e az EKR-ben számláznom? Egyrészt nem találok számlázóprogramot, másrészt nem teljesen értem, hogy miért írja az ajánlatkérő, hogy oda is feltölthetem a számlámat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 27/A. §-ában az alábbi szabályt tartalmazza az elektronikus számlázással kapcsolatban:Az ajánlatkérő - kivéve az 5. § (2)-(4) bekezdése szerinti ajánlatkérőt - köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 32/A. §-a részletesen szabályozza az ellenszolgáltatás teljesítésének módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Többszörös megjelenés tilalma a kivitelezés időszakában

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tilalom csak az ajánlattételi időszakra, illetve az ajánlatra vonatkozik, vagy a kivitelezés időszakára is? Ha az ajánlattevő nem nyer, a kivitelezés időszakában részt vehet a nyertes ajánlattevő alvállalkozójaként a kivitelezésben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 36. §-ának (1) bekezdésében meghatározott többszörös megjelenés tilalmát érinti, mely szerint az eljárás során az ajánlattevő nem jelenhet meg több szerepben, beleértve azt a helyzetet is, amikor másik ajánlattevő alvállalkozójaként kerül nevesítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Szerződésmódosítás kormányrendelet változása miatt

Kérdés: A 322/2015. Korm. rendelet 32/A. §-a módosult, illetve új 32/B. § lépett hatályba. Szükséges-e a meglévő szerződéseket módosítani, illetve mi az újdonság a régi szabályokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. Korm. rendelet, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Teljesítési biztosíték alvállalkozóval szemben

Kérdés: Építési vállalkozóként fővállalkozó vagyok, és az ajánlatkérő felhívta a figyelmemet arra, hogy milyen mértékben alkalmazhatok alvállalkozót. Erről tudomásom volt, azonban kivételesen olyan figyelmeztetést is tartalmaz a dokumentáció, hogy akármilyen mértékű teljesítési biztosítékot nem írhatok elő. Ezek szerint nem kötbérezhetem meg az alvállalkozómat úgy, ahogyan eddig tettem?
Részlet a válaszából: […] A biztosíték mértékére vonatkozó előírás alapvetően a Kbt. 134. §-ának a szabályaira épül. Eredetileg tehát a teljesítési és jólteljesítési biztosíték mértékének alábbi korlátozása 5 százalékra az ajánlatkérő és az ajánlattevő vonatkozásában került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Alvállalkozói kifizetések szabályozása

Kérdés: Melyik európai szabály írja elő a kötelező közvetlen alvállalkozói kifizetést?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU Irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Preambulumának (78) bekezdése tér ki egyedül erre a kérdésre, mely téma a normaszövegben kötelező jelleggel nem található.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
2
3
4