204 talált cikk az érvényes ajánlat kifejezésre

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a jogszabályban előírt árat versenyezteti az ajánlatkérő? Hiszen a sorsolás garantált, és ez egyik félnek sem kedvez valójában.

Kérdés: Az ajánlattételt követően van-e lehetőség elektronikus árlejtés alkalmazására?

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlat feltételeként határozta meg, hogy a dokumentációt az ajánlattevő vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozó igényelje. Ha olyan alvállalkozó igényli, akit nem nevezünk meg, akkor nem tehető érvényes ajánlat? Ez így jogszerű? Megnevezhetem azt az alvállalkozót, akit/amelyet a Kbt. szerint nem kellene az igénybevétel mértéke alapján?

Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?

Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?

Kérdés: A szerződéses feltételekben kötelezően elő­írt közbeszerzés tárgyától eltérő egyéb tevékenységek végzésére, mely nem volt alkalmassági feltétel, a nyertes ajánlattevő a Kbt. 40. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontok szerinti nyilatkozatában nem jelölt meg alvállalkozót, ugyanakkor e tevékenységek végzésére a cégkivonata alapján nem jogosult. Úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tevékenységeket saját maga kívánja végezni, és a szerződéskötés időpontjáig cégkivonatába bejegyezteti. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő vitarendezésünk elutasításával? Amennyiben a szerződéskötést követően sem történik meg a tevékenységek bejegyzése, élhetünk-e jogorvoslati lehetőséggel?

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?

Kérdés: A felhívást nem kkv-k számára írták ki. Miért kell akkor nyilatkoznom arról, hogy milyen típusú vállalkozásnak minősülök?