Találati lista:
71. cikk / 206 Szerződéskötés lehetősége kizárólag becsült értéket meghaladó ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban négy ajánlattevőnek küldött ajánlattételi felhívást, tekintettel arra, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltatás becsült értéke 17,4 millió forint volt – ami az előző évi azonos szolgáltatás tényleges költségek alapján került meghatározásra –, azonban a beérkező érvényes ajánlatok mindegyike meghaladta a 18 millió forintot, és a szükséges fedezet egyébként ajánlatkérő általi kiegészítéssel biztosítható? Köthető a nyertessel ilyen esetben szerződés?
72. cikk / 206 Azonos ajánlatok adott részszempontra
Kérdés: Mit kell tennünk ajánlatkérőként akkor, ha egy adott részszempontra az összes ajánlattevő azonos ajánlatot ad?
73. cikk / 206 Beszerzés tárgyának meghatározása a kiírásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem adott meg konkrét példányszámokat, csak nagyon tág intervallumot tól-ig megjelöléssel a beszerzés tárgyát képező termék vonatkozásában. Ennélfogva árakat sem tudunk megalapozottan adni, mert az nagyban függ a példányszámtól. Az előzetes vitarendezés iránti kérelmünket az ajánlatkérő elutasította azzal, hogy korábban is érkezett érvényes ajánlat a fenti tartalmú felhívás (dokumentáció) alapján. Jogszerű így a kiírás?
74. cikk / 206 Üzleti titokká nyilvánítás határai
Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
75. cikk / 206 Szerződéstervezet módosíthatósága
Kérdés: Kizárja-e azt valamilyen jogszabály, hogy a dokumentációban szereplő szerződéstervezetet az ajánlattevők módosíthatják? Vagy ez az ajánlatkérő döntése?
76. cikk / 206 Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
77. cikk / 206 Kötelező megjelölés hiánya az ajánlat csomagolásán
Kérdés: Pótolható-e az a hiány, hogy az ajánlaton, illetve annak csomagolásán nem tüntettük fel a "Határidő előtt nem bontható fel!" megjelölést? Vagy emiatt érvénytelen az ajánlat?
78. cikk / 206 Árlejtéssel kapcsolatos információadás
Kérdés: Az árlejtéssel kapcsolatos általános információkat az ajánlatkérő megadta a dokumentációban. A részletes információkat mikor és kinek adja meg? Mi ennek a menete? Ki kapja meg az ún. árlejtési felhívást?
79. cikk / 206 Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
80. cikk / 206 Mennyiségi paraméterek megadásának kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlatkérő olyan szerződést szeretne kötni árubeszerzésre, amelyben nem tudja előre megjelölni, hogy pontosan milyen mennyiségű árura lesz szüksége a szerződés hatálya alatt, vagyis az eljárásban a mennyiségeket csak tájékoztató jelleggel, az összehasonlíthatóság kedvéért adja meg. Az ilyen keretszerződés megkötésére irányuló eljárás csak a keretmegállapodásos eljárás lehet, vagy más (nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos) eljárásban is kiválaszthatjuk a nyertest? Ha nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás eredményeként is köthető keretszerződés, miben különbözik ez a Kbt. 110. § (3) bekezdésének a) pontjától?
