Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében az árlejtés a bírálat szakaszában történik, méghozzá az ajánlatok érvényességének megállapítását követően.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat visszavonása, újra benyújtása

Kérdés: Hogyan tudom az ajánlatot visszavonni? Ha visszavonom, és mégis be akarom újra nyújtani, akkor az elejétől kell kezdenem az ajánlattételt?
Részlet a válaszából: […] A benyújtott ajánlattal kapcsolatban lehetőség van az ajánlat visszavonására vonatkozó eljárási cselekmény megtételére. A szintén sms-kóddal működő visszavonás esetében az ajánlattevő valójában nem lesz ajánlattevői státuszban, hiszen érvényes ajánlata nem lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Közszolgáltató szerződéskötése több keretmegállapodásos partnerrel

Kérdés: Amennyiben mégis több keretmegállapodásos partnerrel szeretném megkötni a szerződést, megtehetem közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet 18. §-ának (4) bekezdése szerint közszolgáltató ajánlatkérők esetében a keretszám megadása kötelező. A keretmegállapodást pedig a keretszám felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:      

Hiánypótlás kapacitást nyújtó szervezet cseréje esetén

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a kapacitást nyújtó szervezet, ha utóbb mégsem azt a szervezetet vonja be az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok korlátozzák a cserét azzal, hogy csak kizáró ok meg nem felelése miatt van lehetőség a kapacitást nyújtó szervezet változtatására egy eljáráson belül. Ebben a formában a korábbi szabályokhoz képest kifejezetten szigorúbb a hiánypótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. §-a értelmében az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a felhívás feltételeit, és ajánlatát a meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészítenie.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban a vonatkozó jogorvoslati határozatból közlünk részleteket, és foglaljuk össze a kérdés szempontjából releváns részeket.Az érintett ügyben az organizációs terv részletezettségénél az ajánlatkérő többek között az alábbiakat értékelte: "A fentieken túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Aláíráshiány jogkövetkezménye

Kérdés: Be lehet úgy adni a dokumentumokat és a módosított tartalomjegyzéket, hogy hiányzik a szignó a lap alján?
Részlet a válaszából: […] A tartalomjegyzék nem minősül olyan tartalomnak, melyet cégszerű aláírással kellene ellátni. A lap alján egyes ajánlatkérőktől megkövetelt szignó olyan formai követelmények tekinthető, melynek nemteljesítése nem eredményez érvénytelenséget. Ennek jogalapja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ismételt hiánypótlás lehetősége

Kérdés: Lehet-e újra ugyanazt hiánypótoltatni? Mi zárja ezt ki? Mi történik, ha mégis újra hiánypótoltatom ugyanazt a kérdéskört, annak ellenére, hogy már egyszer kértem? (Legfeljebb eljárásjogi hibát vétek, de lesz egy érvényes ajánlat az eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése értelmében újabb hiánypótlás csak még nem pótolt hiány esetében értelmezendő, azaz korábban megjelölt hiány a későbbiekben újabb felszólításra sem pótolható.A törvény hivatkozott rendelkezése értelmében az ajánlatkérő köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az új eredménytelenségi okra vonatkozik, mely 2017. január 1-jétől lehetővé teszi annak az eljárásnak az eredménytelenné hirdetését, ahol nem érkezik legalább két részvételi jelentkezés vagy ajánlat. Lényeges tehát annak egyértelművé tétele, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:      

Szerződéskötés bírósági kötelezés alapján

Kérdés: Ha az ajánlatkérőnek fennáll a szerződéskötési kötelezettsége, de valamilyen okból mégsem kíván szerződni, az új módosítás szerint a bíróság előírhatja, hogy szerződjön?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a 2017. január 1-jén hatályba lépett Kbt.-módosítás azon új szabályára vonatkozik, mely a szerződés érvénytelenségéről szóló perben korlátozza a bíróság jogait. A Kbt.-módosítás indokolása külön kitér a módosítás okára. Eszerint "a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
6
7
8
…
21