289 talált cikk az esélyegyenlőség kifejezésre

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?

Kérdés: Az új szabályok hogyan rendelkeznek arról, ha eltér egymástól az ajánlati dokumentáció és az ajánlati felhívás szövege?

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?

Kérdés: A bírósági gyakorlat általában 10 százalékos mértékű kötbért fogad el. Ajánlatkérők minimum 25 százalékos kötbért kötnek ki a szerződéstervezetekben, melyet kötelező elfogadni. Megtámadható ez a szerződés bíróság előtt?

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?

Kérdés: A megrendelő él a Kbt. 253. §-ában biztosított lehetőségével, tehát kizárja az 1 Mrd Ft nettó árbevételt elérő cégeket az eljárásból mint ajánlattevőket. Ebben az esetben egy 1 Mrd Ft nettó árbevétel alatti cégnek lehet-e olyan 10 százalék feletti alvállalkozója, amelynek a nettó árbevétele 1 Mrd Ft felett van?

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?

Kérdés: A dokumentációban szereplő műszaki leírás hiányos, annak alapján nem választható meg az adott tevékenységre szakmailag, technikai felszereltség szempontjából alkalmas ajánlattevő. Mi tehetünk? És milyen határidővel?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban eltérő eljárásrendet nevezett meg akkor, ha az ajánlattevő ajánlatában benyújtja az igazolásokat a kizáró okok vonatkozásában, és akkor, ha nem. E körben fennáll-e a választás lehetősége?