Nyilatkozat kizáró okokról

Kérdés: A Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése szerint az általános egyszerű közbeszerzési eljárásban a kizáró okokról az ajánlattevőnek, a 10 százalék feletti alvállalkozónak és az erőforrást nyújtónak nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot milyen formában kell megtenni? Cégszerűen aláírt vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozat kell-e? A nyilatkozaton túlmenően kell-e igazolni a kizáró okokat a Kbt. 63. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az eljárás nyertesének?
Részlet a válaszából: […] ...63. §-ábanhivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról amagyarországi letelepedésű, továbbá az Európai Unióban és az Európai GazdaságiTérségben letelepedett ajánlattevők, alvállalkozók és erőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 63. §-banhivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról amagyarországi letelepedésű, továbbá az Európai Unióban és az Európai GazdaságiTérségben letelepedett ajánlattevők, alvállalkozók és erőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Előlegfizetés

Kérdés: Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy az ajánlatkérő előleget fizethessen?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az ajánlattevőnek aszerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számítottlegkésőbb harminc – az Európai Unióból származó forrásból támogatottközbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan – napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Árbevétel évének figyelembevétele részvételi jog fenntartásánál

Kérdés: A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése szerint az 1 milliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára az ajánlatkérő fenntarthatja az eljárásban való részvétel jogát. Kérdésem: melyik évet kell figyelembe venni az árbevétel tekintetében? Az ajánlatkérő fenntarthatja a jogát arra, hogy bármelyik évet vizsgálja? (Például 2006-2007. években kevéssel meghaladta az árbevétel az 1 milliárd forintot, a 2008. évi lényegesen alatta volt, így előre nem tudom megítélni, hogy tehetek-e ajánlatot, megvásárolhatom-e a dokumentációt stb.)
Részlet a válaszából: […] ...forintot;– az ajánlatkérő a fenti, első bekezdésnek megfelelőenfenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióbanletelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek árbevétele nem éri elaz éves nettó egymilliárd forintot;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Közbeszerzésitanácsadó-bevonási kötelezettség értelmezése

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés második mondatának helyes-e az az értelmezése, mely szerint az ajánlatkérő az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén is csak a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni az eljárásba? Az idézett rendelkezés így szól: "9. § (1) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható."
Részlet a válaszából: […] Mivel az általános rendelkezések között szerepel a szabály,továbbá a második mondat nem utal értékhatárra, így a szigorúbb álláspontrakell helyezkednünk, azaz nem csak közösségi értékhatárhoz kötnünk a függetlenhivatalos közbeszerzési tanácsadó alkalmazását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Építési beruházások április 1-je után

Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...kivételnek minősül, ha az építési beruházás vagy építésikoncesszió, amihez a közmegrendelés kapcsolódik, részben vagy egészében azEurópai Unióból származó forrásból valósul meg.A törvény 4. §-ának 13/A. pontja értelmébenközmegrendelésnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] ...csak korlátozottszámú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására,illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozószerződéssel; kivéve a 125. § (2) bekezdésének b) pontja és a 225. § (1)bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárás teljesítés alatti értékhatár-túllépésnél

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)
Részlet a válaszából: […] ...amelynek az e fejezet szerinti közbeszerzését az a) pontbanmeghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg azEurópai Unióból származó forrásból hetvenöt százalékot meghaladó részbenközvetlenül támogatja.Mivel a kérdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Versenyjogi jogsértésfajta mint kizáró ok

Kérdés: Valamennyi versenyjogi jogsértés esetén kikerülünk az ajánlatkérői körből? Objektív kizáró ok a jogsértés megállapítottsága?
Részlet a válaszából: […] ...százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki a Tpvt. 11. §-a, vagy azEurópai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nemrégebben meghozott – jogerős és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Ajánlati elemek pótolhatatlansága

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési műszakileírás teljesítmény- és funkcionális követelményekre való hivatkozással történőmeghatározása esetén – az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak,európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
1
60
61
62
90