352 cikk rendezése:
271. cikk / 352 Közbeszerzés elmulasztásának szankciója
Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
272. cikk / 352 Önkormányzati tulajdonban álló kft. "továbbszerződési" lehetősége
Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?
273. cikk / 352 "Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
274. cikk / 352 Kbt. megkerülése a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
275. cikk / 352 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
276. cikk / 352 Közbeszerzési törvény végrehajtására kiadott rendeletek hatályos jegyzéke
Kérdés: Melyek a közbeszerzési törvény jelenleg hatályos végrehajtási utasításai? Hol találhatjuk meg a rendeleteket elektronikus formában?
277. cikk / 352 Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái
Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
278. cikk / 352 Gazdasági társaság átalakulásának megítélése közbeszerzési szempontból
Kérdés: Társaságunk korlátolt felelősségű társaságból zártkörűen működő részvénytársasággá alakul. Hogyan teljesítsük a kizáró okokkal kapcsolatos igazolási kötelezettségeinket, hiszen a zrt.-nek – természetesen – nem lesznek adó-, VPOP-, helyiadó-tartozásai? A cég bankszámlái sem változnak, de kérhetünk-e bankigazolást évekkel ezelőtti pénzügyi helyzetről, noha akkor még kft. volt a társaság?
279. cikk / 352 Érvénytelenség hatósági késedelem miatt
Kérdés: Kizáró okok fenn nem állását igazoló hatósági igazolást kiadó hatóságot kötelezi-e valami az igazolás kiadásának határidejére? Például az OMMF a honlapján 8 naptári napban határozza meg az igazolás kiadásának határidejét. Ehhez képest az igazolás 21 napra érkezik meg, aminek következménye az ajánlat érvénytelensége. Hiánypótlásra nincs mód. Van-e jogorvoslatra, esetleg kártérítésre lehetőség ilyen esetben? A konkrét eset: kilenc ajánlat érkezett, öt a fentiek miatt érvénytelen (ebből kettő ajánlat jobb, mint a győztes). Mind az öt esetben az OMMF igazolása hiányzik. Mi a teendő? A hatóság felelősségre vonható-e?
280. cikk / 352 Szerződésbontás alapját képező jogszabály
Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
