Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...– tekintettel a közfeladat, illetvea közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályonalapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatokellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Gazdasági társaság átalakulásának megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Társaságunk korlátolt felelősségű társaságból zártkörűen működő részvénytársasággá alakul. Hogyan teljesítsük a kizáró okokkal kapcsolatos igazolási kötelezettségeinket, hiszen a zrt.-nek – természetesen – nem lesznek adó-, VPOP-, helyiadó-tartozásai? A cég bankszámlái sem változnak, de kérhetünk-e bankigazolást évekkel ezelőtti pénzügyi helyzetről, noha akkor még kft. volt a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...jogutód feltüntetésével.A kérdés szerinti esetben a társaság jogutóddal, társaságiformaváltás útján szűnik meg, hiszen korlátolt felelősségű társaságból egy mástársasági forma, zártkörűen működő részvénytársaság lesz. A Gt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Érvénytelenség hatósági késedelem miatt

Kérdés: Kizáró okok fenn nem állását igazoló hatósági igazolást kiadó hatóságot kötelezi-e valami az igazolás kiadásának határidejére? Például az OMMF a honlapján 8 naptári napban határozza meg az igazolás kiadásának határidejét. Ehhez képest az igazolás 21 napra érkezik meg, aminek következménye az ajánlat érvénytelensége. Hiánypótlásra nincs mód. Van-e jogorvoslatra, esetleg kártérítésre lehetőség ilyen esetben? A konkrét eset: kilenc ajánlat érkezett, öt a fentiek miatt érvénytelen (ebből kettő ajánlat jobb, mint a győztes). Mind az öt esetben az OMMF igazolása hiányzik. Mi a teendő? A hatóság felelősségre vonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...– a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki másnakjogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, habizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható;– a 340. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Szerződésbontás alapját képező jogszabály

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
Részlet a válaszából: […] ...gondatlansággal vagybűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészségetmegkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni;– a szerződésszegésért való felelősséget – ha jogszabálymásként nem rendelkezik –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben

Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. Abejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagifelelősséggel tartozik. A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottságelnöke dönt, szükség esetén kijelöli az eljáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...– tekintettel a közfeladat, illetve aközszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályonalapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatokellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Alkalmasság hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására

Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységekegymás közötti megosztását, továbbá– az ajánlat tárgyát képező közszolgáltatási tevékenységértvaló egyetemleges felelősségvállalást.Bár a kormányrendelet korábbi szakaszában található, azonbana kérdésre adott válasz teljessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Érvénytelenség megállapíthatósága pénzügyi-gazdasági alkalmatlanság miatt

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelése esetébenigazolható– pénzügyi intézménytőlszármazó – erről szóló – nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték(felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással;– a számvitelijogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Hirdetmény visszavonhatósága és a szerkesztőbizottság ellenőrzése közötti kapcsolat

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy előfordulhat-e az, hogy én feladok jóhiszeműen egy hirdetményt egy uniós eljárás esetén – mondjuk visszavonásra –, kiértesítem ugyanakkor a potenciális és ismert ajánlattevőket, és mégsem tudom visszavonni, mert a szerkesztőbizottság a kétnapos ellenőrzés miatt hibát talál benne vagy visszaküldi hiánypótlásra, és akkor elvileg már nem adta fel az ajánlattételi határidő lejártáig ezt a hirdetményt. Nem sérül-e ezzel az ajánlatkérő jogosultsága arra, hogy visszavonhatja a hirdetményt, hogyha ez a tőle független szerkesztőbizottságtól mégis függ?
Részlet a válaszából: […] ...a visszavonás lehetősége a hirdetmény-ellenőrzés hazaiszabályozása okán rövidül akkor, ha hiánypótlás érkezik, de ez az ajánlatkérőfelelőssége. Más kérdés, ha a hiánypótlás esetleg olyan elemet tartalmaz, amelynem jogsértő, ugyanakkor akadályozta a megjelenést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Leányvállalat bevonása közbeszerzési eljárásba a Kbt. 2/A §-a alapján

Kérdés: Használható-e a Kbt. 2/A §-a a leányvállalatra abban az esetben, ha csatornát akarunk építtetni, és szerepel a leányvállalat tevékenységei között közművezeték-építés, földmunka, villanyszerelés, egyéb speciális szaképítés. Vizsgálni kell-e, hogy milyen mértékben von be alvállalkozót, és milyen munkarészekre. Tudomásom szerint az is feltétel, hogy nettó árbevételének 90 százalékát a mi megrendeléseink adják. Erről nyilatkoznia is kell?
Részlet a válaszából: […] ...függnie mind pénzügyi (90 százalék), mind vezetésiértelemben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem elég a tulajdonlás, azügyvezetői felelősség ebben a helyzetben ténylegesen a tulajdonosra száll át. A100 százalékos mértékű tulajdonban lévő cégnek közbeszereznie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
1
27
28
29
35