Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló -nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás)fennállásáról szóló igazolással;– a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójánakbenyújtásával (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Hivatkozás más szervezet erőforrásaira részvételi szakaszban

Kérdés: Részvételi szakaszban az alkalmasság igazolásánál be lehet-e mutatni más szervezet erőforrásait, vagy csak a jelentkező és 10 százalék feletti alvállalkozója adottságait lehet bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló -nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás)fennállásáról szóló igazolással;– a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával(ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Választási lehetőség a műszaki-szakmai alkalmasság elemeinek meghatározásakor

Kérdés: Műszaki, szakmai alkalmasságnál a Kbt. 67. § (1) bekezdésének módosított a) pontjában új elem a "korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölése" a referenciák tartalmában. Az ajánlatkérő választhat, hogy az ellenszolgáltatás összegét írja elő, vagy a mennyiségre utaló más adatot? Vagy kötelező mindkét lehetőséget biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelése esetében igazolható apénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal vagymeghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szólóigazolással. Tehát ebben az esetben is biztosítani kell mindkétlehetőséget, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézmény Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?
Részlet a válaszából: […] ...– tekintettel aközfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásánakmegszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és azügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körűirányítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

A Kbt. hatályos végrehajtási rendeletei

Kérdés: Megjelent-e vagy mikorra várható a környezetvédelmi miniszter rendelete a Kbt. 55. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szabályozására? Ugyanez az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter részéről hol tart?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokról;– 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet a hivatalosközbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításravonatkozó szabályokról;– 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelet a NATO BiztonságiBeruházási Program...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Egyetemleges felelősségi rendszer beépíthetősége a szerződésbe más szervezet erőforrásaira hivatkozás esetén

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő alkalmasságát más szervezet erőforrásaira hivatkozva biztosítja, lehetséges-e, hogy a szerződésben valamiféle egyetemleges felelősségi rendszer beépítésével próbálja az ajánlatkérő azt biztosítani, hogy a teljesítéshez szükséges erőforrások ténylegesen is rendelkezésre álljanak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő intézménnyel bevonunk egy olyan jogiszemélyt a szerződés hatálya alá, aki nem alvállalkozó, és nem közösajánlattevő – csak erőforrást biztosít. Kérdés, hogy ha nem írja alá aszerződést, akkor hogyan lépek fel ellene?Szerződést biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Jogutódlás "kezelése" közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az önkormányzat egyes infrastrukturális (például utak kátyúzása) feladatainak ellátásával 2006. július 1-jétől az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízza meg, amely megfelel a Kbt. 2/A § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezeket a feladatokat eddig az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látta el. A2006. évi beszerzésekre még március hónapban ki kívánjuk írni a közbeszerzési eljárást, azzal, hogy azok teljesítésének egy része még a feladatátadás előtti időszakra esik. Kérdésünk: az ajánlati felhívásban szerepeltethetjük-e azt a tényt, hogy ezen feladatok tekintetében 2006. július 1-jétől jogutódlás következik be és az ajánlatkérő (megrendelő) jogait ettől az időponttól a gazdasági társaság gyakorolja? Ha nem, akkor milyen módon kezelhető ez a jogutódlás a közbeszerzési eljárások során, illetve azok eredményeként megkötött szerződések esetében?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték erejéig -kezesként felel, kivéve, ha a követelést kifejezetten bizonytalan követeléskéntruházta át az engedményesre, illetve felelősségét egyébként kizárta;– egyebekben az ellenérték fejében való engedményre azadásvétel, az ingyenes engedményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Ajánlat érvénytelenségének megállapíthatósága a Kbt. módosítása után

Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...(2) szerint a fenti bekezdésben szereplő megjelölés ésigénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.A (3) bekezdés fontos kizáró rendelkezése, miszerint azajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint

Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
Részlet a válaszából: […] ...vagy éppen "kik állnakmögötte", ami jogilag megint nem értelmezhető kategória. A közbeszerzés céljanem az ajánlattevők büntetőjogi felelősségre vonása és az utánuk történőnyomozás. Tekintettel arra, hogy egy Bahamákon bejegyzett cégnek nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattalvagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szólóigazolással;– a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójánakbenyújtásával (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
1
28
29
30
35