Hiánypótlás lehetősége kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban (részvételi jelentkezés és ajánlattétel), ha a részvételi felhívásban a hiánypótlás biztosítva van, ez vonatkozik az ajánlattételre is?
Részlet a válaszából: […] ...és azajánlattételi szakasz.A közbeszerzési törvény 101. §-ának (1) bekezdése szerint akét szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet azajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta (HR.) szerinti hirdetmény útjánköteles közzétenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] ...amelynek tartalma azalábbiakban foglalható össze: A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – főszabály szerint– ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, és ha több ajánlattevőnyújthat be ajánlatot, az ajánlattételi felhívást egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenykedő személynek. A Kbt. értelmébenugyanis – a 8. § (1) bekezdése szerint – a közbeszerzési eljárás előkészítése,a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek

Kérdés: Ki a harmadik személy?
Részlet a válaszából: […] ...71. § (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy azajánlattevőnek ajánlatában – abban az esetben, ha ezt az ajánlatkérő azajánlati felhívásban előírta – meg kell jelölnie a közbeszerzésnek azt arészét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés tartalmának meghatározása a dokumentációban

Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amely szerint az ajánlatkérő a beszerzés keretszerződés jellegére és a beszerzendő termékek sokféleségére tekintettel a keretszerződések alapján kötendő egyes szerződések tartalmát, lehetséges mennyiségeit az ingyenesen rendelkezésre bocsátott dokumentációban határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...köteles készíteni, amely egyebek melletttartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Azajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentációrendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevői kör változtathatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást bonyolítottunk. Az ajánlattételi felhívást egyidejűleg öt ajánlattevőnek küldtük meg. Kérdésünk: ha a következő beszerzésnél is a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyszerű eljárást alkalmazzuk a becsült érték figyelembevételével ugyanazon témájú beszerzésre, akkor is ugyanazon ajánlattevőket kell-e felhívnunk ajánlattételre, akiket a korábbi beszerzésünknél, illetőleg az előző évhez képest nem öt ajánlattevőnek, hanem három ajánlattevőnek küldhetünk-e ajánlattételi felhívást, és ezek eltérhetnek-e a korábbi ajánlattevőktől?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott jogszabályhely szerint legalább háromajánlattevőnek kell ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattevők köre akövetkező beszerzésnél változhat, ugyanis a Kbt. 300. §-ának (1) bekezdése arraaz esetre írja elő a korábbi ajánlattevő ismételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Alvállalkozók pályáztatásának rendje

Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] ...előírás, miszerint a gyorsított eljárásban azajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívásttartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, meghívásoseljárásban az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Eljárás eltérő megvalósítási idő meghatározása esetén

Kérdés: Mi a teendője az ajánlatkérőnek, ha az ajánlattevő rövidebb megvalósítási időt határozott meg a felolvasólapon, és ennél hosszabbat a megvalósítási ütemterven, abban az esetben, ha az átfutási idő értékelési szempontként szerepelt a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezett az ajánlatkérő az ajánlatifelhívásban vagy a dokumentációban arról, hogy a felolvasólap tartalmát tekintiirányadónak az értékelés szempontjából, pontosító kérdés keretében – a többiajánlattevő egyidejű értesítése mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték teljesítésének formája

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati biztosítékot kizárólag bankgaranciával lehet teljesíteni az adott eljárásban. Jogszerű-e a feltétel tekintettel arra, hogy kisebb vállalkozások esetén a bankgarancia beszerzése meglehetősen nagy terhet jelent?
Részlet a válaszából: […] ...(biztosíték) adásáhozkötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy azajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ottmegjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. – kérdésben is utalt – 300. §-ának (1) bekezdése szerint,ha a 299. § (1) bekezdésének b) (ajánlati felhívás) pontja vagy (2)bekezdésének a) pontja (hirdetmény) szerinti esetben nem nyújtott be legalábbhárom ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
1
187
188
189
213