2122 talált cikk a felhívás kifejezésre

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1), a 61. §-ának (1) és a 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok, cégkivonat helyett? Nem egyértelmű számunkra, hiszen a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy "Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja ... szerinti igazolását arról, hogy... Ehhez képest mi a helyes eljárás?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban kérhető-e részajánlat? [A Kbt. 300. § (6) bekezdés erre a lehetőségre nem utal vissza.]

Kérdés: Jogszerű-e az eljárás akkor, hogyha csak a kiegészítő tájékoztatás során derül ki, hogy a tanúsítványokat, ha azok idegen nyelvűek, kizárólag hivatalos fordítóiroda által lefordítva fogadják el (addig csak annyit kértek, hogy csatolják az ajánlattevők)?

Kérdés: Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.

Kérdés: Bírálati szempont az ár, illetve legkedvezőbb ellenszolgáltatás. Az ajánlattevők ugyanazon ellenszolgáltatást határozták meg. A felhívásban erre az esetre nem szerepelt megoldás. Miként járhat el az ajánlatkérő törvényesen?

Kérdés: A Szerkesztőbizottság – a személyi jogok védelmére vonatkozó jogszabályokra hivatkozva – visszautasítja például egy építési beruházás felhívása esetén az ajánlattevők alkalmasságának megítéléséhez a "leendő projektvezető" (építésvezető) projektvezetői tapasztalata bemutatásának előírását. Csupán az iskolai végzettségre, képzettségre vonatkozó előírást fogadja be. Egy projektvezetési tapasztalatot azokon a személyeken keresztül lehet vizsgálni, akik ezt végezték. Ezt nem a cég szintjén kell(ene) felülvizsgálni?

Kérdés: Az ún. szubalvállalkozóval nem foglalkozik a közbeszerzési törvény. Hogyan lehet kiszűrni, hogy ajánlattevő ne "épülhessen" be a "10 százalékos" alvállalkozó alá?

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha az ajánlattevő "szerez" banki igazolást, amely igazolja, hogy nem volt az elvárt időszakon belül sorban állás a számláján, de tudjuk, hogy ez nem igaz?

Kérdés: A Kbt. 66-67. §-aiban felsorolt, az alkalmasság igazolására vonatkozó módszerek [például a Kbt. 67. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai] a helyes értelmezés szerint ugye vagylagosak? Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége, és ha igen, milyen mértékben, arra, hogy ezeket az igazolási módokat konjunktív módon határozza meg? Az ajánlatkérő az alkalmassági feltételeket meghatározhatja-e negatívan, azaz oly módon, hogy előírja, hogy az ajánlattevő alkalmassága kizárt, ha bizonyos feltételt nem teljesít?