Találati lista:
871. cikk / 2149 Beszerzési mennyiség mértékének növelhetősége
Kérdés: Elfogadható-e az, ha az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét egy kétéves keretszerződés időtartama alatt 120 százalékkal megnöveli?
872. cikk / 2149 Referenciaigazolás cseréje
Kérdés: Amennyiben egy ajánlatunkhoz becsatolunk egy referenciaigazolást, de az nem bizonyul megfelelőnek alkalmasságunk igazolására, az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására nyújthatunk-e be egy másikat?
873. cikk / 2149 Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban
Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
874. cikk / 2149 Jogorvoslati eljárások díja
Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
875. cikk / 2149 Alvállalkozó kizáró ok hatálya alá kerülése a szerződés megkötését követően
Kérdés: Alvállalkozónk kizáró okok hatálya alá került a szerződés megkötését követően, és még több mint másfél év van hátra a szerződéses jogviszonyból. Mit tehetünk, illetve mit kell tennünk ebben az esetben?
876. cikk / 2149 Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó
Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
877. cikk / 2149 Ajánlattételi felhívás megjelenését megelőzően keletkezett iratok felhasználhatósága
Kérdés: Lehet-e korábbi a nyilatkozat, referencia az ajánlattételi felhívás megjelenésének időpontjánál, illetve van-e olyan igazolás, amelynek kelte korábbi lehet az előzőek szerinti időpontnál?
878. cikk / 2149 Kiegészítő tájékoztatás határidejének megváltoztathatósága
Kérdés: Változtathatunk-e – az ajánlattevők szempontjából kedvezőbben – a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó Kbt.-beli határidőkön? Ha igen, akkor ezt már a felhívásban jeleznünk kell, vagy elég a dokumentációban?
879. cikk / 2149 Konzultációt követő kiegészítőtájékoztatás-kérés lehetősége
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében konzultációt tart. Ennek ellenére a konzultáció időpontját követően kérhetünk-e írásban kiegészítő tájékoztatást?
880. cikk / 2149 CD-n be nem nyújtott ajánlat pótolhatósága
Kérdés: Ha CD-n – adminisztratív hibából – nem adtuk be az ajánlatot, az meddig pótolható?
