Törlés a békéltetői névjegyzékből

Kérdés: Milyen módon és milyen eljárással törölhető a névjegyzékből a békéltető? Van-e jogorvoslati lehetőség a törlésről hozott határozat ellen?
Részlet a válaszából: […] ...E szerint a békéltetőt a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből, ha nem felel meg a Kbt. 354. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételeknek (azaz aki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel – illetve jogi végzettség esetében emellett jogi szakvizsgával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Közbeszerzési terv készítésének kötelezettsége

Kérdés: Mit értünk közbeszerzési terven? Mely ajánlattevők részére írja elő kötelezettségként a Kbt. a közbeszerzési terv készítését?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű, az előzőeknek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól – az abban meghatározott módon – való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére figyelemmel – megfelelő ajánlatot; azonban az eljárásnak ilyenkor az a feltétele, hogy a felhívás és a dokumentáció paraméterei időközben lényegesen nem változtak meg; építési beruházás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Pótmunkák megrendelése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...értékének 50 százalékát, a pótmunkákra hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható – természetesen csak akkor, ha annak feltételei fennállnak. Új eljárást nem kell tehát kiírni, azonban a pótmunka szerződésmódosítással, illetőleg -kiegészítéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ún. lényeges változtatás a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem határozza meg, hogy mit jelent a lényeges változtatás fogalma a közbeszerzési eljárásban. Lényeges változtatás-e a pontozásos rendszer, illetve a részszempontok módosítása? Milyen eljárást kell követnie az ajánlatkérőnek, ha a felhívás és a dokumentáció feltételei lényegesen változtak (ugyanis ilyenkor nem alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást)?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő, az mindenképpen lényeges módosításnak tekintendő. Ilyenkor új eljárást kell kiírni.Egyebekben azt, hogy egy adott feltétel megváltoztatása lényegesnek minősül-e, vagy sem, minden esetben az adott konkrét közbeszerzési eljárásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] ...számított huszonhat napnál.A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések körében, amennyiben az ajánlatkérő – a feltételek fennállta esetén – gyorsított eljárást alkalmaz, az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Mentesülés a Kbt. alkalmazása alól, egyéb szolgáltatások meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési levelek 2. száma 63. kérdésére adott válasszal kapcsolatban: a Kbt. 296. § g) pontja (4. számú melléklet) kivételt jelent-e az egyszerű eljárás alól, vagy sem? Melyek az "egyéb" szolgáltatások?
Részlet a válaszából: […] ...a kormánynak, annak kijelölt tagjának a felügyelete alatt működő költségvetési szerv). Tehát, ha az előzőekben ismertetett valamennyi feltétel fennáll, továbbá az ajánlatkérő a központi költségvetési szerv vonatkozásában felsorolt körön kívül esik, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és gyorsított eljárás egybevetése

Kérdés: Mikor indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, és mikor gyorsított eljárás? Mennyiben tér el egymástól a két eljárásfajta?
Részlet a válaszából: […] ...azt). A különbség a két eljárás között egyetlen ponton alapul. Míg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása három feltétel együttes megvalósulása esetén lehetséges (ezek: az előre nem látható ok, a rendkívüli sürgősség, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Előre nem látható okok a gyakorlatban

Kérdés: Előre nem látható oknak minősül-e és ennek alapján alkalmazható-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ha az ajánlatkérőnek egy adott közbeszerzésre nem volt forrása, de ahhoz időközben hozzájutott? Továbbá előre nem látható ok-e az, ha egy javítási munkánál a feltárás során derül ki, hogy milyen konkrét tevékenységet kell elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...körülményekre derül fény, amelyek további munkavégzést igényelnek, mindenképpen előre nem látható oknak minősülnek, és valamennyi feltétel megléte esetén ilyenkor alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás a nemzeti rezsimben

Kérdés: Van-e lehetőség a hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás alkalmazására a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...induló közbeszerzési eljárás alkalmazására az ún. nemzeti rezsimben is van lehetőség, azonban a Kbt. ebben az esetben további feltételeket is meghatároz mind a hirdetmények feladása, mind pedig az eljárás alkalmazása körében. A hirdetmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
1
…
219
220
221
…
226