Beszerzési tárgyak felhasználásának közvetlen összefüggése

Kérdés: A szennyvíztelep és a szennyvízhálózat fejlesztéseinél a beszerzési tárgyak és rendeltetésük ugyan nem azonosak, de egymással közvetlenül összefüggenek-e? Konkrétan: a szennyvíztisztító telep felújítási munkái (iszapsűrítő berendezés felújítása, iszaplepény-szivattyú felújítása vagy beszerzése, átemelőszivattyúk frekvenciaváltójának felújítása, cseréje stb.) egybeszámítandók-e a szennyvízcsatorna hálózati munkákkal (gerinccsere, aknák közötti gerinccsere, aknafelújítás, aknaépítés és visszacsapószelep beépítése stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...úgy mint általános javítási munkákat beszerzésük során egybe kellszámítani.A szennyvíztisztító teleppel kapcsolatos felújítási munkákés a szennyvízcsatorna felújítási munkái áttételesen összefüggnek ugyan,véleményünk szerint ez azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Társasházkezelés önkormányzat cége által

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló cég – mint önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelője – a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, így az általunk kezelt ingatlanok tekintetében a Kbt. szerint kell eljárnunk. Azonban vannak olyan társasházak, ahol csak néhány lakás van az önkormányzat tulajdonában, de mégis a többi – magántulajdonban lévő lakással együtt – az egész társasházat az önkormányzat cége kezeli. Elég széles körű ez az arány, mert van olyan ház, ahol az önkormányzati tulajdonokból van több, de olyan is, ahol például a 30 lakásból 1 vagy 2 lakás az önkormányzaté, a többi magántulajdon, de a társasház kezelését az önkormányzat cége látja el. Továbbá olyan társasház is van, amiben egyetlen önkormányzati tulajdon sincs, csak piaci alapon megszerezte a házkezelést magának az önkormányzati cég. Jól gondolom, hogy ekkor is a Kbt. szerint kell eljárnunk, mert az önkormányzat cége mindenképpen a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik? A cég önkormányzati tulajdonként mindenképpen a közbeszerzési törvény szerint kell eljárjon, függetlenül attól, hogy magántulajdont kezel vagy önkormányzati tulajdont?
Részlet a válaszából: […] ...az alanyi hatály és elsősorban azegybeszámítás tekintetében – Kbt. 22. §-a és 35-40. §-ai. Így az egyébirántfüggetlen felújítások is egybeszámítódnak, mivel az önkormányzat Kbt. hatályaalá tartozó cége szerez be annak érdekében, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egybeszámítás országos működés esetén

Kérdés: A módosított Kbt. 40. § (5) bekezdés szerint az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházások becsült értékét akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak – feltéve hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. Hogyan értelmezendő ez egy országos működésű cég esetében? Például az ország keleti részén fekvő település ingatlanának festés-mázolási munkáit egybe kell számítani egy nyugati területen lévő ingatlanéval?
Részlet a válaszából: […] ...A 4. § 1/A. pont szerint"általános javítási munkálat: az 1. számú melléklet szerinti építési beruházás,ha annak célja építmény felújítása, korszerűsítése, karbantartása vagyjavítása". A definíció szerint tehát ebbe a körbe olyan, jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Keretmegállapodás kötésének indoka a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mikor kötnek az ajánlatkérők több ajánlattevővel keretmegállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...gyorsan megversenyeztethesse ajánlattevőit,amennyiben a valódi beszerzési igény felmerül. Sikerrel alkalmazható példáulnehezen tervezhető felújítási, karbantartási tevékenység megrendelésénél,tekintettel arra, hogy az eljárás második részében – ha ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Munkarészek figyelembevétele komplex beruházásnál

Kérdés: Komplex beruházásnál (csatornafelújítás, szivattyúgépészeti, alépítményi felújítás, magasépítészeti felújítás, építés stb.) hogyan kell figyelembe venni, hogyan kell kezelni a különböző engedélyezett (építésügyi, vízjogi) munkákat? Becsült értékük szerint?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás lefolytatását nem az engedélyekbefolyásolják, hanem a beszerzés tárgya és értéke.A becsült érték meghatározására a Kbt. rendelkezései lesznekirányadók.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annaktárgyáért általában kért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Felújításnál, rekonstrukciónál a 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása

Kérdés: Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat – kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése –, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. becsült érték vonatkozásában a fentiekben említettrendelkezéseinek figyelembevételével elsősorban a beszerzés tárgyát kellmeghatározni.A Kbt. 25. § (1) bekezdése szerint az építési beruházásolyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének alkalmazása vízi létesítmény felújítására, rekonstrukciójára irányuló közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: Vízi létesítmény felújítására, rekonstrukciójára irányuló közbeszerzési eljárás esetén – mely vagy vízjogiengedély-köteles, vagy nem – kell-e alkalmazni a 8/A. § (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet a válaszából: […]

A szóban forgó szakasz csak az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén alkalmazandó.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...példaként az abeszerzés, ahol egy adott infrastruktúra üzemeltetésének kiszervezése (mintszolgáltatási koncesszió) mellett annak felújítása (mint építési beruházás) isa beszerzés tárgyát képezte. Az ilyen jellegű konstrukciók kapcsán a KD akkéntfoglalt állást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Ajánlatkérő jogfenntartó nyilatkozatának jogszerűsége

Kérdés: A "fenntartja a jogot" ebben az értelemben egy választási lehetőség az ajánlatkérő részéről? Egy egyszerű közbeszerzési eljárásban az alábbi kijelentést tette az ajánlatkérő: "Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 4 160 000 Ft-nál, a Tájház homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 2 430 000 Ft-nál, a Szolgáltatóház homlokzatfelújítása vonatkozásában pedig nettó 4 955 000 Ft-nál nagyobb összegű ajánlatot tesz." Ez számomra azt jelenti, hogy amennyiben a megajánlott ár több, mint amennyi az önkormányzat által megadott ár, akkor az érvénytelen. Az önkormányzat pedig ezt úgy értelmezi, hogy érvénytelennek is nyilváníthatja meg nem is. Nem nyilvánította annak, így második lettem, pedig ha az én olvasatom szerint jár el, akkor a súlypontozás miatt én nyertem volna. Önök szerint ki kell-e zárni a fentiek tekintetében azt az ajánlatadót, akinek az árai – mindhárom esetben – túllépik a konkrétan meghatározott keretet?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlatkérő jogszerűtlenül járt el,amikor a fenti "jogfenntartó" nyilatkozatot tette. Ez a nyilatkozat azértjogsértő, mert alkalmas a verseny befolyásolására (ha tetszik a nyertesszemélye, nem él a jogfenntartással, ha nem tetszik, akkor viszont igen),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Építési beruházások egybeszámítása

Kérdés: Egybeszámítási szabályok c) pontjának értelmezése szerint az egyes projektek építési beruházásait egybe kell számítani. Ez mit jelent? Projektszemléletet?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő beszerzési tárgyakról van szó. Ha tehát két támogatásiprojektet indít az önkormányzat, és mindkettő épületfelújításról szól, eztakkor is egybe kell számítani, ha a két támogatási projektnek nincs semmi közeegymáshoz. A Kbt. tehát túllép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
1
3
4
5
7