Ajánlatkérő által előírt formai követelmények köre

Kérdés: A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez az ajánlatkérő által előírt formai követelmény megjelölés pontosan mit takar, meddig terjed ez a korlát? Ha például az ajánlatkérő előírja, hogy egy nyilatkozatot, vagy egy szerződéstervezetet az ajánlatban cégszerűen aláírva kell benyújtani és az ajánlattevő nem e szerint jár el, akkor ez ebbe a kategóriába tartozik még? Vagy az ilyen ajánlat már érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A formai követelmények hiánypótoltatása minden esetben az ajánlatkérő kötelezettsége. Ettől nem tekinthet el, még akkor sem, amikor egyértelmű, hogy előírt formai követelményeit az ajánlattevő nem fogja pótolni, gondolunk itt elsősorban az oldalak számozására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után

Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, és lehetőséget biztosít az elektronikus másolattal kapcsolatos jogszabályi feltételek ismertetésére.A Kbt. az alábbiak szerint fogalmaz, amikor a papíralapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példány benyújtását teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Hibajavítás összefűzött ajánlat esetén

Kérdés: Ha hibát akarunk kijavítani az ajánlatban, de nincs időnk újra összeállítani azt, hogyan, milyen formában van lehetőség a már összefűzött ajánlatban a hiba kijavítására?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben két kötetben helyezi el az ajánlattevő, megfelel a formai követelményeknek, még akkor is, ha az egy oldal, és annak fedőlapja nem feltétlenül igényelt volna külön kötést. Ha azonban csak mellé helyezi az ajánlattevő a hiba javítását tartalmazó dokumentumot, emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Részajánlattétel eljárásrendjének meghatározása

Kérdés: Ha az ajánlatkérő engedi a részajánlattételt, milyen mélységben kell meghatároznia annak eljárásrendjét?
Részlet a válaszából: […] Fontos és gyakori kérdés, mely arra utal, hogy a részajánlattétel során a közbeszerzési törvény nem határozza meg pontosan, hogy egy ajánlatban be lehet-e nyújtani az egyes részekre vonatkozó elemeket, vagy mindenképpen külön szükséges formailag is kezelni az egyes részeket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Hiánypótlás tárgyalások után

Kérdés: A Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel tárgyalásos eljárásban a tárgyalások befejezését követően milyen hiányok pótolhatók még?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a témával kapcsolatban a 93. § (3) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmaz.A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Kiírással ellenétes hiánypótlási felhívás

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy ha változásbejegyzés iránti eljárás van folyamatban a cégbíróságon, akkor az ajánlattevőnek nyilatkozattal kell igazolnia az eljárás, illetve a változás alatt álló adatkört. Ehhez képest hiánypótlásra hívta fel az érintett ajánlattevőt, hogy e körben csatolja a Cégszolgálat igazolását, ha a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be. Erre lehetősége van az ajánlatkérőnek? És milyen igazolást fogad el az ajánlattevő? Azt is, amit az ügyvéd elektronikusan – tértivevényként – kap vissza a cégszolgálattól az iratok benyújtását követően?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint erre nincs lehetősége az ajánlatkérőnek.Ha valamely tényről, körülményről az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, utóbb aznem változtatható igazolási kötelezettséggé. Ez ugyanis az ajánlati felhívás,illetve a dokumentáció előírásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] A hiányos ajánlattétel következményeit az ajánlattevőnekkell vállalnia. Amennyiben hiányosság tapasztalható ajánlatában, annakpótlására fel kell készülnie. Mivel az ajánlatkérő a hiánypótlási határidőmegállapításakor figyelemmel kell, hogy legyen a vonatkozó pótlásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás jogintézménye arra szolgál, hogy azajánlattevő ennek keretében korrigálja benyújtott ajánlatának azokat ahiányosságait, amelyek az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A Kbt. 83. §-a a hiánypótlás körében a kizáró okokkal, azalkalmassággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Pontatlan meghatározások az ajánlattételi felhívásban

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ajánlattételi felhívásnak azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt, hogy lehetőleg minden, tartalommal bíró oldalt sorszámozzon? És ha nem sorszámoz, mert nincs rá "lehetősége", az milyen következménnyel jár a kiírás megfogalmazását alapul véve?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a hivatkozott ajánlatkérői elvárás nemelég egzakt, azaz vitára adhat okot a felek között. Lehetséges például, hogy azajánlattevő azt gondolja ennek alapján, hogy a megajánlott termék gyáriprospektusát nem kell oldalszámoznia, az ajánlatkérő viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés ellentmondásossága

Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ellenszolgáltatás olyan tartalmi elemnek minősül,amelynek hiánypótlására nincs lehetőség, így függetlenül a hiánypótlásteljeskörűségétől, ennek pótlására semmilyen körülmények között nincslehetőség. Az e körben benyújtott hiánypótlás ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
2
3
4
7