Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] Mivel az eredeti beszerzési tárgy mennyiségi meghatározása a 25 százalékos mértékű eltérést teszi lehetővé, így a 69,3 százalékos eltérés esetében a 25 százalék feletti túllépés a közbeszerzési törvény mellőzésével történik. A kérdés alapján nehéz meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati határidő előzetes vitarendezési kérelem esetén

Kérdés: Hogyan alakul a jogorvoslati határidő, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezés esetében a közbeszerzési törvény 79. §-ának (1), (2), (3) és (5) bekezdését érdemes értelmeznünk.Az (1) bekezdés szerint három munkanapon belül kell az előzetes vitarendezés iránti kérelmet benyújtani – a jogsértő eseményről való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólagos jog alapján működő szolgáltatók

Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] A 3019-as kérdésre adott válaszban tisztáztuk az alvállalkozói léttel és a kizárólagossággal kapcsolatos álláspontunkat, mely szerint a kizárólagosság és a közvetlen bevonás véleményünk szerint nem áll fenn, ugyanakkor utaltunk a kizárólagossággal kapcsolatos értelmezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Eljárás azonosítójának pótlása

Kérdés: A tender ajánlatkérője úgy kéri benyújtani az ajánlatot, hogy az eljárás azonosítója szerepeljen minden egyes benyújtott dokumentumon. Fogunk benyújtani egy külföldi intézmény által kiállított referenciát, erről azonban lemaradt ez a szám. Ráírhatom tollal, és szignálják le az ajánlat aláírói, és pecsételjem le, figyelembe véve az ajánlatkérő következő előírását? Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyet – az ajánlat beadása előtt – módosítottak, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is el kell látni kézjeggyel.
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben az ajánlatkérő ezt nem tekinti nem formaikérdésnek, azaz levonható az a következtetés, hogy az eljárás azonosítójánakszerepeltetése nem tartalmi kérdés, akkor nem feltétlenül szükséges a külföldiintézmény által kiállított referencialevél kiegészítése....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Előzetes minősítés

Kérdés: Mit jelent nemzetbiztonsági beszerzésnél az előzetes minősítés? Ki kezdeményezheti?
Részlet a válaszából: […]  Előrebocsátjuk, hogy a kérdéssel érintett beszerzésieljárásban ajánlattevőként vagy alvállalkozóként kizárólag a jegyzékre felvettgazdasági szereplő vehet részt. A jegyzéken– az Mavtv. szerinti telephely-biztonsági tanúsítvánnyal (atovábbiakban: TBT) rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:

Előzetes és beszerzéshez kötődő minősítés

Kérdés: Van-e különbség az előzetes minősítés és a beszerzéshez kötődő minősítés között?
Részlet a válaszából: […]  Igen, a 218/2011. kormányrendelet különbséget tesz a kétféleminősítés között. Amíg az előzetes minősítést az érintett gazdasági szereplőkérheti, és konkrét beszerzési eljárástól függetlenül, addig a beszerzésieljáráshoz kötődő minősítést az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Igazolás külföldi kapacitást nyújtó szervezet által

Kérdés: Amennyiben külföldi kapacitást nyújtó szervezet igazolja számunkra a gazdasági és pénzügyi alkalmasságot (árbevételt), miért kell tőle bekérnünk a Kbt. 55. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot (kezességvállalás)? Ezt a nyilatkozatot sem magyar, sem külföldi kapacitást nyújtó szervezetként bevont cégek nem fogják aláírni. Mit javasolnak? Mi erről a kérdésről az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […]  Van rá hazai példa, hogy külföldi partner kezességet vállalaz ajánlattevőért. Megjegyezzük, a Kbt. hivatkozott 55. § (6) bekezdésénekelőírása igen általános, nem tér ki a kezesség típusára, részleteire (sortartóstb.). A szabály elsősorban korlátozni kívánja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemély szakember igazolásai építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén a 310/2011. kormányrendelet 15. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja tekintetében milyen igazolásokat kell csatolni a szakemberekről, abban az esetben, ha a szakember nem egy cég alkalmazottjaként, hanem magánszemélyként kerül bevonásra? (Ő – mint magánszemély – biztosítaná az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, és egyben alvállalkozó is lenne, mert a szerződés teljesítésében részt venne.)
Részlet a válaszából: […]  Feltehetően a szakember az 55. § (6) bekezdés a) pontja alkalmazásábankerül bevonásra. Az alkalmasságot a kormányrendelet 55. §-ának (5) bekezdésealapján személy is igazolhatja. A rendelkezés értelmében az előírt alkalmasságikövetelményeknek az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.
Kapcsolódó címkék:    

EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […]  Ennek nincs akadálya, hiszen a nemzeti eljárásrend csakközbeszerzési eljárás fenntartásával kapcsolatban fogalmaz meg lehetőséget,mely kizárja nagyobb cégek részvételét. Fentieken túl további korlátot a 123. § alkalmazásában ahirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattételi felhívás és tárgyalási meghívó

Kérdés: Mi a különbség az ajánlattételi felhívás és a tárgyalási meghívó között?
Részlet a válaszából: […]  A tárgyalási meghívóra történő utalás a Kbt. mindkét alábbihivatkozásában a törvény 99. §-ának (2) bekezdését tartalmazza.A Kbt. 4. §-ának 14. pontja értelmében a közbeszerzésieljárás megkezdése: a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
93
94
95
…
99