Külföldi ajánlattevő adatbázisainak ellenőrzése

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben folytatott eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki egyben a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősül. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. A bírálat során a 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő a magyarországi alábbi, általunk ellenőrzött nyilvántartásokban nem szerepel. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem találtunk releváns információkat, elérhetőségeket. Az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő számára az e-Certis rendszerben elérhető információ az irányadó. Belgium vonatkozásában elérhető a társadalombiztosítás, valamint a bűnügyi nyilvántartás is. Az e-Certisben országra, online és ingyenes adatbázisra érdemes keresni, úgy könnyebben meg lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ellenőrző szerv összeférhetetlensége

Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntése során először annak a megítélése fontos, hogy mennyiben tekinthető eljárásba bevont személynek az ellenőrző szervezet. Értelmezésünk szerint nincs akadálya annak, hogy ebben az esetben is kérjen összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlatkérő, mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem érintjük a Kbt. 183. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséget, mivel a szerződéses szakasz során a kapacitást biztosító szervezetet illetően biztosított mellőzési vagy lecserélési lehetőség egyértelműen rendezett. A közbeszerzési eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Hiánypótlási felhívás tartalma

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő hiánypótlást küldött ki az egyik ártáblázattal kapcsolatban. A hiánypótlási felszólításban olyan követelményeket ír elő, amiről eddig nem volt tudomásunk. Mit tudunk tenni ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági szereplők a részvételi jelentkezésüket, illetve az ajánlatukat a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kötelesek elkészíteni [Kbt. 66. § (1) bekezdés]. A bírálat során az ajánlatkérő kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Előszerződés tartalma

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk kérdezni, van-e arra lehetőség, hogy a kapacitást biztosító szervezettel kötendő előszerződés kötelező tartalmi elemeként meghatározzuk, hogy fel kell tüntetni az alvállalkozói teljesítés tervezett arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét? Ez jobban megerősítené az adatok valóságtartalmát.
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozói szerepkörök értelmezését gyakran nehezíti az a tény, hogy az esetek legnagyobb részében a kapacitást biztosító szervezet végül alvállalkozónak is minősül. Azonban a kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Szerződés üzletititok-tartalma

Kérdés: EKR-be feltöltött keretszerződés egyes megrendelései és azok mellékletei Netlock elektronikus aláírással kerültek aláírásra (a megrendelések és mellékleteik nem rendelkeznek külön aláírással). A megrendelések egyes mellékletei azonban üzleti titkot képeznek, ezért azok feltöltését mindenképpen mellőzni szeretnénk. Megtehetjük-e, hogy EKR-be csakis az érintett mellékletek nélküli megrendeléseket töltjük fel? Az ajánlat részét képezi a melléklet, és az ajánlattevő nyilvánította üzleti titokká.
Részlet a válaszából: […] A válaszban feltételezzük, hogy az üzleti titokká nyilvánított ajánlati tartalom jogszerűen üzleti titok, tehát üzleti titokká minősítése nem ütközik a 44. § (2) bekezdésébe.A kérdés arra utal, hogy az EKR-be történő adatfeltöltés során, amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Kizáró okra vonatkozó nyilatkozat érvényességi ideje

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő olyan közjegyző által hitelesített nyilatkozatot nyújtott be a kizáró ok fenn nem állására, amelynek keltezése 2022. évi. Elfogadhatjuk ezt a nyilatkozatot a kizáró ok igazolására?
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. Korm. rendelet tartalmazza az egyes kizáró okokra vonatkozó igazolási módokat. Az igazolási módok között meghatározottak azok az esetek, amikor a kizáró ok fenn nem állását közjegyző által hitelesített nyilatkozattal lehet igazolni. Ezek a Magyarországon letelepedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Az előzetes piaci konzultáció során beérkezett vélemények alapján a beszerzési tárgy műszaki tartalma jogsértő, emiatt a gazdasági szereplő a még meg sem indult eljárás visszavonását követeli. Szükséges-e, és ha igen, akkor mit kell írni az összefoglalóban, hogy jogszerűen járjunk el, mivel kötelező számunkra az EPK lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. Korm. rendelet vonatkozik ebben az esetben az ajánlatkérőre, mely szerint az előzetes piaci konzultáció során közzé kell tenni az eljárási dokumentumokat, és a véleményezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR és indikatív ajánlatkérés

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó dinamikus beszerzési rendszerbe felvettek minket részvételre jelentkezőként. Az ajánlatkérő rendszeresen küld indikatív ajánlatkéréseket a dinamikus beszerzési rendszerre hivatkozással. Kötelesek vagyunk ezekre válaszolni azért, mert a jegyzéken szerepelünk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 28. §-a alapján az ajánlatkérő megfelelő alapossággal köteles a közbeszerzési eljárását előkészíteni. Az előkészítési cselekmények között az ajánlatkérő köteles az adott (köz)beszerzés becsült értékének felmérésére és a felmérés dokumentálására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR ajánlattevői jegyzék

Kérdés: Cégünket felvették egy dinamikus beszerzési rendszerbe. A jegyzéken szereplő ajánlattevőként lehetőségünk van arra, hogy más közbeszerzési eljárásban ne kelljen igazolni alkalmasságunkat és a kizáró okokat, hivatkozással a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplők listáját a szakzsargon gyakran nevezi „jegyzéknek”, „ajánlattevők jegyzékének”. Az elnevezésnek ugyanakkor nincs Kbt.-s jogszabályi alapja, a dinamikus beszerzési rendszer felállításával nem keletkezik hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
1
2
3
88