Vezető tisztségviselő tényleges tulajdonosi minősége

Kérdés: Az összkollégiumi tájékoztató alapján mindig megjelölhető a cégvezető, magánszemély helyett? Azaz az ügyvezető cserélhető a tulajdonosra a kötelező kizáró ok alkalmazásakor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéses tájékoztató az 1/2014. (VI. 27.) összkollégiumi állásfoglalásról (2014. 07. 22.) az alábbiak szerint fogalmaz."A Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (VI. 27.) számú állásfoglalása szerint amennyiben az ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozik arról,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címke:

Beszerzett anyagok egybeszámítása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunkban nem érintjük az in-house kiszervezés korlátait és a projekt kivitelezése során történő alkalmazhatóságát.Induljunk ki tehát abból, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ajánlatkérőként jár el, melynek során saját teljesítést is felmutat az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Cégiratok csatolásának szükségessége

Kérdés: A folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó adatokat – azaz azt, hogy mire irányul a változásbejegyzés iránti kérelem – a cégkivonat tartalmazza. Ehhez képest miért van szükség a változásbejegyzési kérelem és az elektronikus tértivevény csatolására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés kapcsán a kizáró okok igazolására vonatkozó szabályokat kell áttekintenünk. A Kbt. 56. §-a határozza meg a kötelező és az ajánlatkérő által a kötelező kizáró okokon felül még választható kizáró okokat. A törvényi rendelkezésekhez kapcsolódva a 310/2011...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Jogelőd referenciájának elfogadása

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és részvételre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Részesedésszerzés bejelentésének kötelezettsége

Kérdés: 50 százalékban – gazdasági társaságként – közvetlenül tulajdont szereztünk egy olyan belföldi illetőségű, itt adózó gazdasági társaságban, amely semmilyen szempontból nem tartozott a részesedésszerzéskor és nem tartozik jelenleg sem a Kbt. 56. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá. Ezt a részesedésszerzést jelentenünk kell a folyamatban lévő közbeszerzési szerződéseink vonatkozásában az ajánlatkérőknek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a Kbt. 125. §-a adja meg a választ.A 125. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy– a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 9.

Konzorciumi partner visszalépése az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Közös ajánlattevőként nyújtottuk be az ajánlatot, azonban partnerünk ezt követően úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a konzorciumban. Lehetséges, hogy egyedül teljesítjük a szerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A teljesítés során az ajánlattevők személye nem változhat. A Kbt. néhány jogutódlással kapcsolatos kivételétől eltekintve, nem történhet változás ennek megfelelően a konzorcium tagjai vonatkozásában sem. Az alábbi – teljesítésre vonatkozó – szabály egyértelművé...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
Részlet az állásfoglalásából: […] A legfontosabb, melyet már a válasz elején tisztázni kell, hogy magánszemély is gazdasági szereplőnek minősül, így lehet alvállalkozó a Kbt. értelmében, ugyanis a 4. § 9. pont szerint gazdasági szereplőnek tekintendő bármely természetes személy, jogi személy, jogi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi tagok változása az eljárás folyamán

Kérdés: A Kbt. módosítását követően van-e lehetőség arra, hogy a konzorcium tagjai az ajánlat benyújtását követően vagy a szerződés teljesítésének ideje alatt változzanak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem, sem az ajánlat benyújtását követően, sem a teljesítés során nincs lehetőség a változtatásra. A teljesítés során történő átalakulás, felvásárlás, természetes jog­utódlás ezt a szabályt nem felülírja, hanem nem tekinthető a szerződés módosításának, ezért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás konzorciumi tag felszámolása esetén

Kérdés: Közbeszerzési eljárást követően egyéves határozott időtartamú szerződést kötöttünk közös ajánlattevőként. A konzorciumi partner a szerződés megkötését követően felszámolás alá került. Ez mennyiben érinti a szerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 128. §-a nem kezeli ezt a helyzetet, pontosabban jogutódlás nélküli megszűnésre nem ad lehetőséget, még konzorciumi partnerek esetében sem. A felszámolási eljárás során még lehet teljesíteni, a továbbiakat a Kbt. értelmében közbeszerzési környezetben nem tudja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben nem keretmegállapodásos eljárásról beszélünk, akkor ennek nem lesz következménye, mivel a teljesítésre már nem vonatkozik a Kbt. kizáró oki, alkalmasságra vonatkozó előírása, egy kivétellel. A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
5
6
7
…
17