Kkv-k részére kiírt pályázatban részt vevők köre

Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?
Részlet a válaszából: […] Erre a Kbt. 122. §-a értelmében nincs lehetőség, hiszen alvállalkozóként történő bevonás esetében a teljesítés mértéke vélhetően elérné a 25 százalékos korlátot, ami automatikusan közös ajánlattevővé minősítené a nagyvállalkozást. Az erőforrást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

10 százalék alatti alvállalkozó "kilépése" a szerződésből

Kérdés: 10 százalék alatti alvállalkozónkkal szerződéses jogvita alakult ki a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt. Az alvállalkozó kijelentette, hogy emiatt a továbbiakban nem vesz részt a szerződés teljesítésében. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a Kbt. 128-129. §-ai rendezik az alábbiak szerint:– közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Határidős cégjogi kötelezettség elmulasztásának következménye közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlattevő jogszabályban meghatározott névváltoztatási kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőben, azzal szakmai-etikai vétséget követ el, ha a tenderen a határidőt követően olyan cégnévvel indul, ami jogszabályba ütközik? Kizárható emiatt a közbeszerzésből?
Részlet a válaszából: […] A szakmai-etikai tevékenységgel kapcsolatos kizáró okokat a Kbt. a következők szerint tartalmazza.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címke:

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény és kapcsolódó kormányrendeletei értelmében az ajánlatkérőnek nem kötelessége ellenőrizni az ajánlattevő tevékenységi körét, különös tekintettel arra, hogy alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek bevonásával is képessé teheti magát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Részvételi jelentkezésben nem szereplő alvállalkozó megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Részvételre való jelentkezés után meg lehet-e jelölni az ajánlati szakaszban új, 10 százalék feletti alvállalkozót, amely nem szerepelt a részvételi jelentkezésben, és nem alkalmasság igazolásához szükséges? A második szakaszban keresett meg minket egy cég, hogy szeretne velünk dolgozni, és nevesítését kérte a mi ajánlatunkban. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati szakaszban, vagy akár egyszakaszos eljárásban (nyílt eljárás) hiánypótlás során sincs lehetőség új szereplő bevonására. Tehát később – esetünkben a részvételi jelentkezést követően – már nincs lehetőség új alvállalkozó megjelölésére, legfeljebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Nyilatkozat tényleges tulajdonosról

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében nyilatkozni kell, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül-e, amelyet jegyeznek vagy nem jegyeznek szabályozott tőzsdén; amennyiben nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakcímét be kell mutatni, illetve amennyiben nem rendelkezik tényleges tulajdonossal, erről szóló nyilatkozat becsatolása kötelező. Hogyan kell nyilatkozni abban az esetben, ha az ajánlattevő 100 százalékos tulajdonosa egy külföldön bejegyzett cég, illetve ennek a cégnek is egy másik gazdasági társaság a 100 százalékos tulajdonosa, azonban ennek a cégnek van tényleges, természetes személy tulajdonosa? Véleményünk szerint ebben az esetben azt kell nyilatkozni, hogy rendelkezik tényleges tulajdonossal, hiszen bárhogy is nézzük, az ajánlattevő anyavállalatának az anyavállalata rendelkezik tényleges tulajdonossal, aki természetes személy. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Igen, egyetértünk, áttételesen rendelkezik tényleges tulajdonossal, melynek definíciója a Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) pontja alapján, a hivatkozott pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (kkv-törvény) definiálja a kis- és középvállalkozás fogalmát, tovább részletezi, mi minősül partner- vagy kapcsolt vállalkozásnak. Az alábbi 3-4. §-ok definícióit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellen­őriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó 56. § (1) bekezdés kc) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás meghívhatósága hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást folytat le. Lehet-e meghívott ajánlattevő ebben az eljárásban egyéni vállalkozás?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben megjelölt szabály az ún. hirdetmény közzétételenélküli tárgyalásos eljárás alacsony értékhatár melletti lehetőségéttartalmazza az alábbiak szerint.A jogszabályhely a) pontja értelmében az ajánlatkérőhirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Részvétel ajánlattevőként saját referencia hiányában

Kérdés: Egyezik-e a Kbt. alapelveivel, ha egy ajánlattevő minden esetben alvállalkozóval igazol referenciát, saját teljesítése adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában nincs? Mit tehet ez ellen az az ajánlattevő, aki jelentős saját teljesítményt tud felmutatni adott közbeszerzési tárgyban, viszont annak következtében, hogy a bírálati szempont a legalacsonyabb ár, folyamatosan veszít a tendereken?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. az alkalmasságigazolás vonatkozásában nem emeliki az alvállalkozók szerepét, mivel az alkalmasságot igazoló szervezetek az újszabályok szerinti feltételekkel ugyan, de szabadon igazolhatnak képességet,alkalmasságot az ajánlattevők részére. A főszabály a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
1
6
7
8
17