Részekre bontás tilalma több szervezeti egységből álló ajánlatkérőknél

Kérdés: Mit jelent a több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetében a részekre bontás tilalma?
Részlet a válaszából: […] ...ha a különálló működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. A gyakorlatban ez nem a teljes jogi önállóság követelményét jelenti, hanem azt, hogy az érintett különálló szervezeti egység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...helye. A Kbt. alapelvei természetesen a leválasztott szerződések becsült értékének meghatározása során is szem előtt tartandók. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy amennyiben valamely közbeszerzés keretében 20%-ot meg nem haladó értékű, tárgyukat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Nyilatkozattételre meghatalmazottak köre közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattétellel összefüggő nyilatkozatok és egyéb dokumentumok helyettesként történő aláírására. A Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlat tükrében ez a képviseleti jog létesítésének akár jogszerű módja is lehetne, hiszen a Legfelsőbb Bíróság BDT 2009/2023....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Többszörös értékelés tilalma azonos időintervallum között, azonos szakember esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági minimumkövetelményként két különböző jogosultság meglétét írta elő (M.1. és M.2.), értékelési szempontként pedig az ezen jogosultságok megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalatot értékelt (M.1-hez bemutatott szakember jogosultságának megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalat, illetve M.2-höz bemutatott szakember jogosultságának megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalat). A szakemberek közötti átfedés megengedett, azonban a párhuzamos munkavégzések időtartamát az ajánlatkérő csak egyszer veszi figyelembe. Ha egy fő szakemberrel kerül igazolásra a két alkalmassági követelmény (azaz M.1. és M.2. is), akkor az értékelés során a párhuzamos szakmai többlettapasztalat figyelembe vehető-e mindkét értékelési szemponthoz, vagy csak azon szakmai többlettapasztalat időtartama kerülhet értékelésre, ahol nincs átfedés? Azaz egy szakember párhuzamos (de különböző területen szerzett) többlettapasztalata értékelhető-e mindkét értékelési szempontnál, vagy itt is érvényes az, hogy párhuzamos munkavégzések csak egyszer vehetők figyelembe (még akkor is, ha különböző területen dolgozott a szakember párhuzamosan)?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, függetlenül az alkalmasság során történő átfedésnek az ajánlatkérő által meghatározott szabályától, értékelés esetében semmilyen módon nem lehet átfedés azonos időintervallum között, azonos szakember esetében, mivel az az adott tartalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...működő vállalkozások esélyei a legjobbak, hiszen esetükben nem merülnek fel árdrágító szállítási, kitelepülési költségek. A gyakorlatban még mindig bizonytalanság övezi, hogy az ajánlatkérő köteles-e összeférhetetlenség miatt kizárni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására.Kiindulásképpen szükséges rögzíteni, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint az egyszerű e-mail formájában történő jognyilatkozattétel csupán ráutaló magatartásnak minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...mely nyilatkozatot nem kell, hogy közjegyző hitelesítsen. Összességében a mérleg szerinti eredmény fokozatosan kikopott a hazai joggyakorlatból, hiszen előírása viszonylag avítt szemléletet tükröz, ugyanakkor mint beszámolótartalom, valójában nincs korlátja annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő az árlejtéstől eltekint, így másként áll be az ajánlati kötöttség, gyakorlatilag visszamenőleg. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet az ajánlati kötöttséget aszerint szabályozza, hogy sor került-e az árlejtésre vagy sem. Mivel az árlejtés a bírálati szakaszban történik, mindenképpen érvényes ajánlattevő kell, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...– nevesített alvállalkozónak a szerződés teljesítésébe történő bevonását. Az ilyen alvállalkozó mellőzésére a bírói gyakorlat egyébként – már a vonatkozó jogszabályi rendelkezés hatálybalépése előtt is – a teljesítés jogi hi­bájaként tekintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés mint kiemelten fontos közérdek

Kérdés: Kiemelten fontos közérdek-e a pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés, amennyiben azt az ajánlatkérő igazolni tudja már az eljárás előkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...fórum, mely döntésre nincs hatással az, hogy az ajánlatkérő a szerződés előkészítésekor mit gondolt a kiemelten fontos közérdekről. Gyakorlatilag ez egy utolsó érv lehet az ajánlatkérő számára, amennyiben jogszerűtlenül kötött szerződést a pandémiás időszak alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
1
13
14
15
96