Logisztikai tevékenység elszámolása

Kérdés: Ajánlatkérő készletbeszerzéseihez többször kapcsolódnak olyan szállítók (fuvarozók, szállítmányozók), akik a raktárakba, szállítási helyekre elszállítják az anyagot. A pályázó cégek logisztikai tevékenység címén jelölték meg a fuvarozóikat. A kifizetés szempontjából hogyan kell kezelnünk ezeket az alvállalkozókat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a 4. §-ában kifejti az alvállalkozó fogalmát, melyneksorán nem sorolja alvállalkozói körbe az alkatrész- vagy alapanyag-szállítót,építőanyag-szállítót.A rendelkezés szerint alvállalkozó az a szervezet vagyszemély, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Szerződések megtámadhatósága

Kérdés: Megtámadható-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés a Ptk. szabályai szerint? Mi a helyzet akkor, ha a megállapodás egyértelműen megállapíthatóan jogszabályba ütközik? Ki hivatkozhat erre és mit kérhet?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési okból megtámadható szerződésekre vonatkozórendelkezéseket a Kbt. 340/A. §-a határozza meg, amely egyúttal visszautal aPtk. 200. §-ára is.A Kbt. 340/A. §-ának (1) bekezdése szerint ha az ügyérdemében hozott határozatában a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Becsült érték szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén

Kérdés: Szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén mi a becsült érték? Bele kell-e számítani az üzemeltető lakosságtól beszedett díjbevételt, vagy csak az üzemeltető által a tulajdonos önkormányzat részére fizetendő ellenszolgáltatás (koncessziós díj, bérleti díj vagy bármilyen egyéb jogcímen) a becsült érték alapja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 242. §-ának (4) bekezdése szerinti definíciójaértelmében a szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynekalapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog)meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény az anyagi fedezet meglétévelkapcsolatosan jelenleg nem tartalmaz elő­írást. A korábbi hatályos rendelkezésekidőközönként tartalmazták az anyagi fedezetre vonatkozó rendelkezést, de ezidőről időre kikerült a közbeszerzési törvényből.Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Bejelentkezés Kbt.-jogalanyként in-house tényállásnál

Kérdés: In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő egyébként nem tartozna a Kbt.hatálya alá, a 22. § (1) bekezdés k) pontja alapján jelentkezhet be. Tekintettel a Kbt. 22. § (1) bekezdésének alábbi pontjaira,nagyobb a valószínűsége, hogy az érintett ajánlattevő egyébként a Kbt. hatályaalá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Alvállalkozó igénybevétele nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Ha bejelöltem, hogy a teljesítéshez nem veszek igénybe alvállalkozót, de mégis úgy alakul, hogy 10 százalék alatti mértékben szeretném ezt megtenni, megtehetem a nyilatkozat ellenére?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő azt jelezte, hogy nem von beharmadik személyt, vagy általában nem vesz igénybe alvállalkozót, úgyjogszerűen nem teheti azt meg. A közbeszerzési törvény a 10 százalékotmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó cseréjét teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Tájékoztatás dokumentáció tartalmáról alvállalkozó részére

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban foglaltakról milyen mértékig tájékoztathatjuk a leendő alvállalkozónkat? És mi a helyzet akkor, ha a később úgy döntünk, hogy alvállalkozó nélkül indulunk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő érdeke, hogy az alvállalkozó mindenképpenhozzájusson ahhoz az információhoz, mely ahhoz szükséges, hogy eldöntse,tudja-e vállalni feladatát, illetve megfelel-e a felhívásban és dokumentációbanfoglalt feltételeknek. A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Közreműködők a Kbt.-ben

Kérdés: Kik minősülnek harmadik személyként közreműködőnek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás során harmadik személyen a 10százalékot nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót értjük. AKbt. a személyes közreműködést ettől függetlenül az alábbiak szerint írja elő.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálya alá tartozást vegyesen határozza meg aközbeszerzési törvény. A 22. § (1) bekezdés vegyesen érint meg tulajdoni éstevékenységi alapon alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, így a rendelkezésértelmében ajánlatkérők – az adott fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Harmadik személy beruházása mint referencia

Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetén igazolható az előző, legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; az ajánlattevő, illetve vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével ... Fentiek alapján – véleményünk szerint – a 67. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott beruházások nem szükségszerűen az ajánlattevő saját beruházásai kell, hogy legyenek, azaz a rendelkezés alapján az ajánlattevő alkalmasságát nem saját, hanem harmadik személy beruházásával is igazolhatja, azaz nem saját beruházását is referálhatja, azokra referenciaként hivatkozhat. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A referenciának nem az ajánlattevő által megrendelt és sajátmaga részére nyújtott szolgáltatásnak, tevékenységnek és ennek megfelelő sajátrészre történő építésnek kell lennie. Ezt a Kbt. nem írja elő, ellenben areferencia igazolására rendelkezik a harmadik személy által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
1
2
3
4
7