Nyilatkozat aláírásra jogosultról

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy nyilatkozzunk arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta alá. Példálózó felsorolásában szerepeltette egyebek mellett a referenciaigazolást is. Hogyan tudok én arról felelősséggel nyilatkozni, hogy egy harmadik személy nevében az aláírásra jogosult írt-e alá, avagy sem? Főleg ha például mint meghatalmazott ír alá? És ha nyilatkozom, de az önhibámon kívül nem valós, akkor az hamis nyilatkozatnak minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nyilatkozatmintától függően az ajánlattevő arról képes nyilatkozni, melyről meggyőződni is lehetősége van. Arról, hogy a referencia igazolását ki írta alá, nem tud megbizonyosodni. Kiegészítő tájékoztatás formájában javasolható olyan megoldás, melynek keretében az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 10.

Üzleti titok "megjelenítése" az ajánlatban

Kérdés: Ha az ajánlatom egy részét üzleti titokként kérem kezelni, akkor azt hogyan különítsem el az ajánlat többi részétől annak érdekében, hogy ajánlatom ne legyen érvénytelen?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem feltétlenül szükséges az üzleti titok fizikailag is külön kötött példányát elkészíteni. Amennyiben az ajánlatban, részvételi jelentkezésben egy, például piros színű lap vonatkozásában az ajánlattevő jelzi, hogy az ajánlat az üzleti titkot tartalmaz, elfogadható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorcium ajánlattevő esetén a szerződésben minden konzorciumi tagnak szerepelnie kell-e szerződő félként, és alá kell írnia azt, vagy elegendő, ha csak a konzorciumot és a képviseletében eljáró tagot jelölik meg a szerződésben, és csak ő írja alá azt? Hogyan értelmezendő a Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés aláírásával kapcsolatban.Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

"In house" tényállás értelmezése

Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az "in house" tényállást a Kbt. 9. §-a szabályozza a közbeszerzési kivételek körében.Az (1) bekezdés k) pont szerint nem kell alkalmaznia a Kbt.-t azokra a megállapodásokra, melyekre a ka) vagy a kb) szerinti feltételek teljesülnek.Így az alábbi megállapodásokra, melyeket–...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címke:

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az indokolás az ajánlat része, azaz iratbetekintés során az ajánlatot, a hiánypótlást és az indokolást is köteles az ajánlatkérő megmutatni. Amennyiben az indokolás üzleti titkot tartalmaz, figyelemmel kell lennie a közbeszerzési törvény 83. §-ában megfogalmazottakra....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Harmadik személy a közbeszerzésben

Kérdés: Kit értünk "harmadik" személy alatt a közbeszerzésben? Az alvállalkozót is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásban két fő szerepkör van: az ajánlatkérői és az ajánlattevői.Mindenki más, a feleken kívüli "harmadik" személynek minősül. Ugyanakkor arra is tekintettel kell lenni a kérdés megválaszolása során, hogy az ajánlattevő mellett megjelenhetnek olyan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címke:

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 20.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A választ két részre érdemes bontani. Az eljárás soránugyanis nincs lehetőség alvállalkozó cseréjére, mivel megszűnik a 10 százalékotmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozói megkülönböztetés, ennekmegfelelően az ezen kívül eső harmadik személyek,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó bevonása "részbeni" megfelelésre

Kérdés: A pénzügyi alkalmasságnál megfelelhetünk-e 10 százalék alatti alvállalkozóval, abban az esetben, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi, hogy a P4-P5 követelményeknek együttesen kell megfelelni? Mi a P5-nek nem felelünk meg. 10 százalék feletti alvállalkozóként viszont nem tudjuk bevonni az illető társaságot, mert a P2 pontnak nem felel meg.
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az együttes megfelelés főszabálya értelmében a harmadikszemélynek nem szükséges minden alkalmassági kritériumnak megfelelnie. Azaz egykritériumban segítheti az ajánlattevőt, s ennek megfelelően ezt kell igazolniaa kizáró oki megfelelés mellett, de más alkalmassági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 2.

Szavatossági kikötés jogszerűsége

Kérdés: Egy nyomtatvány tekintetében kiköthető-e ötéves szavatosság a szerződésben a szállítástól számítva? Nem ütközik a Ptk.-ba ez a kitétel?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A Ptk. egy esetben engedi az öt évig történőigényérvényesítést, jelesül ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének okaa kötelezettel szerződő harmadik személy hibás teljesítése. A fogyasztóiszerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
7