1527 talált cikk a hatály kifejezésre

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?

Kérdés: Melyek a feltételei az ajánlattételi határidő meghosszabbításának? Milyen maximális időtartamra tolódhat ki az ajánlattételi határidő meghosszabbítás esetén? Lesz-e e körben változás a Kbt.-ben?

Kérdés: A dokumentáció szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Mi az értelme annak – különös tekintettel az előzőekre –, hogy ha nem tartozunk a törvény hatálya alá, arról is nyilatkoznunk kell?

Kérdés: Az ajánlati kötöttség időtartamát minek alapján határozza meg az ajánlatkérő? Van-e minimum-határidő? Változik-e 2009-ben az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályozás?

Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdésének d) pontja is igazolható a 67. § (4) bekezdésben foglaltak alapján?

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."

Kérdés: Az új szabályozás szerint kell-e az ügyvédeket közbeszereztetni?

Kérdés: Számomra nem teljesen világosak a 2009. április 1-jétől érvényes értékhatárok. Építési beruházásnál mi az az értékhatár, amely után közösségi eljárást kell lefolytatni, mivel az egyszerű eljárásrend 50 százalékát meghaladó értéktől már közösségi eljárásrendben kell lebonyolítani beszerzéseinket?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?