Keretösszeg mint üzleti titok

Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. hatályos rendelkezései szerint a közbeszerzésrerendelkezésre álló keretösszeget/forrásösszeget/anyagi fedezet összegét nemkell az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban megjelölnie azajánlatkérőnek. Erre tekintettel az ajánlatkérő eljárása jogszerű.[A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése

Kérdés: Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés az alábbi, eredetileg 2008. március 1-jétől 17-ighatályos, majd 2009. január 1-jétől újra hatályba lépő rendelkezésrevonatkozik.Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozórésze az alábbiakra módosult.Az Art. 36/A. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Cégkivonat kiegészítése

Kérdés: Társaságunk, mint ajánlattevő, nyílt eljárás keretében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának közjegyző által kiadott és hitelesített cégkivonatot nyújtott be igazolásként. Az ajánlatkérő a következő hiánypótlást rendelte el: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kizáró ok vonatkozásában kérünk cégbírósági kivonatot, amely tartalmazza, hogy "nincs cégbíróság által indított eljárás folyamatban". Az ajánlatkérőtől kért tájékoztatás szerint beadott igazolásunk elfogadható lenne az általa kért mondattal kiegészítve. Érvelésünket – miszerint az igazolások tartalma szabályozott, arról a kérelmező nem dönthet, tehát amennyiben a Kbt. megengedi az adott igazolási módot, akkor annak kötött formaiságát és tartalmát ajánlatkérő nem kérdőjelezheti meg – nem fogadta el. Véleménye szerint a cégbíróságtól beszerzett, a kért mondatot tartalmazó "plusz" igazolással az ellentmondás feloldható. A mi véleményünk viszont az, hogy így az ajánlatkérő különbséget tesz az egyes igazolások elfogadhatósága vonatkozásában. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy jogszerű-e az ismertetett eljárás!
Részlet a válaszából: […] ...Az igazolás tartalmát azajánlatkérő nem bővítheti, további információtartalommal nem egészítheti ki. Ezellenkezne a Kbt. több hatályos rendelkezésével. A kért kiegészítés, "nincscégbíróság által indított eljárás folyamatban", pedig, véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Közbeszerzési eljárásfajta-választás, összeférhetetlenség

Kérdés: Az önkormányzat által beadott, KEOP 1.2.0. szennyvízelvezetés és -tisztítás projekt pályázat része volt az általunk mint tervező által korábban elkészített engedélyezési terv. A tervezési szerződést a 2003. évi CXXIX. törvény hatálybalépése előtt kötötték a felek. A tervezési szerződés tárgya: szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás-engedélyezési és -kiviteli tervek készítése. Kérdésünk: az ajánlatkérőnek a pályázat jelen szakaszában készítendő kiviteli terv készítésére hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia? Kérdés továbbá, hogy a tenderdokumentációt a tervezési szerződés szerinti tervező cég elkészítheti-e, amennyiben a szerzői jog rögzítve van az előzőekben említett és jelenleg is hatályos tervezési szerződésben?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a tenderdokumentáció elkészítésére. A tenderdokumentációelkészítésére vonatkozó eljárás kiválasztásához a jelenleg hatályosközbeszerzési előírásokat és a megkötött szerződés rendelkezéseit együttesenkell az ajánlatkérőnek figyelembe vennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásbanmeghatározott feltételek alapján megvizsgálja, hogy a közös ajánlattevők nemtartoznak-e a felhívásban jelölt kizáró okok hatálya alá, és ellenőrzi azajánlatot benyújtó tagok pénzügyi-gazdasági, valamint műszaki szakmaialkalmasságát (közös és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

A "beszerző" meghatározása

Kérdés: Ki minősül beszerzőnek? A Kbt. mindenütt ajánlatkérőről beszél, nem hibás ez véletlenül a szabályozásban?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a kérelmet azajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együttköteles megküldeni.Amennyiben tehát a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő nemfolytat le közbeszerzési eljárást, pedig kellene, akkor mellőzi a közbeszerzésieljárást, s a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Értékpapír-átruházás Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...ígéretet,követelést, rendelkezési jogot, tulajdonjogot stb.) megtestesítő okiratok,amelyeknek visszterhes megszerzése a Kbt. általános hatálya alá tartozik,vagyis a kivétel csak a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Szakmai kamara által ajánlott díj a kirívóan alacsony ár megállapításánál

Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtásvagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknekés munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek államitámogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Fedezet forrásának megjelölése

Kérdés: A dokumentációban szerepelt egy olyan kitétel, miszerint az ajánlatkérő kijelenti, hogy olyan biztosítékkal rendelkezik, amelynek alapján a teljesítés időpontjában a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet a rendelkezésére áll. Elegendő ez a nyilatkozat? Nem kell abban megjelölni, hogy a fedezet milyen forrásból, milyen formában áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […]

Nem. A Kbt. hatályos rendelkezése nem kívánja meg, hogy az anyagi fedezet rendelkezésre állásának módjáról az ajánlatkérő nyilatkozzon.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Új alvállalkozó bejelentése ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Meghívásos eljárásban ajánlattételre készülünk. A részvételi szakaszban bemutattuk alvállalkozóinkat, akiket az ajánlatkérő alkalmasnak talált. Amikor viszont kézhez vettük az ajánlatkérési dokumentációt, azt állapítottuk meg, hogy annak vannak olyan elemei is, amelyekre további alvállalkozót kell igénybe vennünk. Ezt viszont a részvételi szakaszban még nem tudtuk. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...talál megoldást (például sajátmunkavállaló alkalmazása, olyan 10 százalék alatti alvállalkozó bevonása, akinem esik a kizáró okok hatálya alá), tegyen ajánlatot. Amennyiben erre nemtalál lehetőséget, szabályszerű ajánlatot nem tud...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
1
107
108
109
149