Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége nem központi költségvetési szerv és egyszerű eljárás esetén

Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő "egyéb szolgáltatás" címszó takar a 4. mellékletben nem nevesített, de a CPV-ben szereplő minden egyéb szolgáltatást. Egyszerű eljárási rezsimben, amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a 4. mellékletben szereplő szolgáltatások kivételt képeznek. Ez azt jelenti-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a beszerzés értéke szerint pedig az egyszerű rezsimbe esne, akkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a CPV-ben szereplő egyetlen szolgáltatás esetén sem?
Részlet a válaszából: […] ...nem sorolható a 4. melléklet 17-26. kategóriájának egyikébe sem.A Kbt. 296. §-ának g) pontja az egyszerű közbeszerzési eljárás hatálya alól kiveszi az összes 4. melléklet szerinti szolgáltatást, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során a szerződés teljesítéséről (Kbt. 307. §-a) kötelező-e a közzététel? Ha igen, akkor hol, a Közbeszerzési Értesítőben?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 307. §-a valamennyi, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzés, közbeszerzési eljárás tekintetében érvényesítendő szabályt tartalmaz. Ebből következően minden, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás alapján megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Kis- és középvállalkozás mint bírálati szempont

Kérdés: Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjai között szerepelhet-e a Kkv-tv. hatálya alá tartozás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. azon alapelve, mely szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell teremtenie az ajánlattevők számára [Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése], ellenkezik a kis- és középvállalkozások bírálati szempontként való alkalmazásával. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek jogalanyisága a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye. Az intézményhez 13, részben önállóan gazdálkodó oktatási intézmény tartozik. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények önálló költségvetéssel rendelkeznek, kötelezettséget a költségvetési előirányzat erejéig önállóan vállalnak. Kérdésem, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek azonos tárgyú árubeszerzéseit (élelmiszerek) össze kell-e vonni, vagy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önálló alanya a Kbt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a helyi önkormányzati költségvetési szerv tartozik a Kbt. hatálya alá. Feltehetően az oktatási intézmények részben önálló státusa, tekintettel a költségvetési előirányzat terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] ...hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és alkalmazását: kimondja, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését, azaz 2004. május 1-jét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Alkalmazandó jogszabály szolgáltatási koncesszió esetén

Kérdés: Ha autópálya (út) üzemeltetését mint szolgáltatást koncesszióba kívánom adni, a Konc-tv. rendelkezéseit vagy a Kbt. rendelkezéseit kell-e alkalmaznom a pályáztatás során? Amennyiben a Kbt. rendelkezései alkalmazandóak, az ingatlan fogalmának és értékének figyelembevétele során az árubeszerzésre, illetőleg a szolgáltatásra vonatkozó szabályai követendőek-e [Kbt. 24. §, Kbt. 29. §-ának (2) bekezdés a) pontja; Kbt. 242. §-ának (2) bekezdése]?
Részlet a válaszából: […] ...pályáztatási, versenyeztetési eljárást lefolytatni. A Kbt. idézett rendelkezése alapján, ha a szolgáltatási koncesszió egyben a Konc-tv. hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek is aszerint kell eljárnia azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus aukció lefolytathatósága

Kérdés: Lefolytatható-e elektronikus aukció a közbeszerzésben Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...már tartalmazzák, sőt, az elektronikus árlejtés tekintetében részletesen szabályozzák annak lefolytatását, azonban az új Kbt. hatálybalépésekor még nem voltak hatályban az új irányelvek, a vonatkozó kormányrendelet hatálybalépésekor pedig a jogalkotó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címke:

Egyetemek a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Az egyetem a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása szerint az egyetemek nem tartoznak a központosított közbeszerzés hatálya alá. Érdekes tapasztalat a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság részéről, hogy ennek ellenére, önként csatlakozóként az egyetemek, főiskolák továbbra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Aláírás közjegyző általi hitelesítése

Kérdés: Elegendő-e, ha a közjegyző az aláírást tanúsítja? Elfogadhatom-e?
Részlet a válaszából: […] ...Így a hivatkozott törvény 136. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti aláírás-, illetőleg kézjegy-hitelesítés nem felel meg a hatályos Kbt. előírásának, mert ebben az esetben a közjegyző nem az okiratban foglalt nyilatkozatot, hanem csak az okiraton lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címkék:  

Társaságok "büntetlen előéletének" igazolása

Kérdés: Egy részvénytársaság hogyan szerezheti be a hatósági erkölcsi bizonyítványt és honnan [Kbt. 60. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai]? A témában adott vezérigazgatói nyilatkozattal, amelyet a közjegyző hitelesít, kiváltható-e a hatósági erkölcsi bizonyítvány?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontját is, utalunk arra, hogy az a tény, miszerint a pályázó gazdasági társaság nem áll felszámolási vagy csődeljárás hatálya alatt, illetve végelszámolás alatt, az illetékes cégbíróságon vagy a Céginformációs Szolgálatnál beszerezhető cégmásolattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
141
142
143
152