683 cikk rendezése:
601. cikk / 683 Felolvasólap "hiánypótoltatása"
Kérdés: A felolvasólap vagy annak adatai (ajánlati ár), vagy cégszerű aláírás, szignálás, oldalszámozás, megbonthatatlan zárolás (az ajánlat hitelességét biztosító formai elemek) hiánya pótoltatható-e?
602. cikk / 683 Hatósági tájékoztatás adókötelezettségekről közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan
Kérdés: Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?
603. cikk / 683 Pótolható hiányosságok köre a közbeszerzésben
Kérdés: Pótolható-e az ajánlatnak az a hiányossága, hibája – feltéve, hogy a hiánypótlás lehetőségét biztosítja az ajánlatkérő –, ha az ajánlattevő – a kiírásban foglaltak ellenére – nem írta alá az ajánlat valamennyi oldalát, illetve oldalszámozás helyett lapszámozással adta be ajánlatát?
604. cikk / 683 Nyilatkozatokkal kapcsolatos alakszerűségi kérdések a gyakorlatban
Kérdés: Tekintve, hogy az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást, ezért kérdéseket tettünk fel. Az egyik arra vonatkozott, hogy hasonlóan ahhoz, ahogyan nyilatkozunk (egyszerű nyilatkozatban – kettő igazgatósági tag, azaz cégjegyzésre jogosult aláírásával) alvállalkozók igénybevételével kapcsolatban, elegendő-e a többi ajánlattevői nyilatkozatunkat is egyszerű nyilatkozati formában megtenni (azaz nem közjegyző előtt)? Erre az a választ jött, hogy ahol egyszerű nyilatkozatot írnak elő, ott elegendő, más esetekben nem. Ebből az következik akkor, hogy minden egyes pályázathoz csatolandó nyilatkozatunkat közjegyző előtt kell megtenni?
605. cikk / 683 MBH-igazolás és tevékenységi kör összefüggése
Kérdés: Hiánypótlásra szólították fel a céget, és nem jutunk dűlőre az alábbi kérdésekben: Az egyik, hogy milyen esetben kell a Bányászati Hivatal igazolása? Nekünk a főtevékenységünk ingatlanüzemeltetés, de a tevékenységi körünkben szerepel a TEÁOR 4521 megjelölésű, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése megnevezésű tevékenység. Mi az érintett projektben 10 százalék feletti alvállalkozóként (PPP-konstrukció) üzemeltetési tevékenységet látnánk el. Eddig egyetlenegy közbeszerzési pályázat során nem adtunk be bányászati hivatali igazolást, hiszen mi üzemeltetéssel foglalkozó cég vagyunk. Ezek szerint, ha benne van a tevékenységi körünkben az említett tevékenység, akkor minden esetben kell az MBH igazolása?
606. cikk / 683 Meghosszabbított határidő hiánypótlási eljárásban
Kérdés: A hiánypótlási határidő meghosszabbítható-e az ajánlatkérő által, az eredeti határidő lejárta előtt?
607. cikk / 683 Önkéntes hiánypótlás figyelembevétele
Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?
608. cikk / 683 Azonos tárgyú hiányok többszöri pótlásának lehetősége
Kérdés: Az ajánlatkérő eljárásában több alkalommal hiánypótlást rendelt el úgy, hogy azonos, korábban már hiányként megjelölt kérdésben hívta fel az ajánlattevőket hiánypótlásra. Megteheti-e (megtehette-e) ezt a közbeszerzési törvény szerint, vagy eljárása jogszabályba ütköző?
609. cikk / 683 Érvénytelenség hatósági késedelem miatt
Kérdés: Kizáró okok fenn nem állását igazoló hatósági igazolást kiadó hatóságot kötelezi-e valami az igazolás kiadásának határidejére? Például az OMMF a honlapján 8 naptári napban határozza meg az igazolás kiadásának határidejét. Ehhez képest az igazolás 21 napra érkezik meg, aminek következménye az ajánlat érvénytelensége. Hiánypótlásra nincs mód. Van-e jogorvoslatra, esetleg kártérítésre lehetőség ilyen esetben? A konkrét eset: kilenc ajánlat érkezett, öt a fentiek miatt érvénytelen (ebből kettő ajánlat jobb, mint a győztes). Mind az öt esetben az OMMF igazolása hiányzik. Mi a teendő? A hatóság felelősségre vonható-e?
610. cikk / 683 Kbt. 83. § (5) bekezdésének értelmezése
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. 83. §-ának (5) bekezdése, miszerint "korábbi hiány nem pótolható"? Azt jelenti-e, hogy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban felléphetnek még másfajta hiányosságok, és ezeket lehet pótolni, vagy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban semmilyen más hiba nem pótoltatható? Például pótoltathatja-e az ajánlatkérő a közjegyzői hitelesítést, de ha a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentum szövegezése – például elírás miatt – rossz, akkor pótoltatható-e ez még egyszer vagy sem?
