Találati lista:
121. cikk / 210 Érvénytelen ajánlat kihatása későbbi pályázatokra
Kérdés: Ha ajánlatunk érvénytelen – akár amiatt, hogy nem felelünk meg alkalmassági feltételnek, akár amiatt, hogy nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást –, az a további pályázatainknál jelent-e hátrányt?
122. cikk / 210 Árajánlat hiányainak pótlása
Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?
123. cikk / 210 Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége tevékenységi kör hiányában
Kérdés: A szerződéses feltételekben kötelezően előírt közbeszerzés tárgyától eltérő egyéb tevékenységek végzésére, mely nem volt alkalmassági feltétel, a nyertes ajánlattevő a Kbt. 40. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontok szerinti nyilatkozatában nem jelölt meg alvállalkozót, ugyanakkor e tevékenységek végzésére a cégkivonata alapján nem jogosult. Úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tevékenységeket saját maga kívánja végezni, és a szerződéskötés időpontjáig cégkivonatába bejegyezteti. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő vitarendezésünk elutasításával? Amennyiben a szerződéskötést követően sem történik meg a tevékenységek bejegyzése, élhetünk-e jogorvoslati lehetőséggel?
124. cikk / 210 Alvállalkozó iratainak csatolása
Kérdés: Az alvállalkozó képviselőjének aláírási címpéldányát csatolni kell az ajánlathoz?
125. cikk / 210 Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése
Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
126. cikk / 210 Kbt. 65. §-a (2) bekezdésének értelmezése
Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?
127. cikk / 210 Kiegészítő tájékoztatás átvételének visszaigazolása
Kérdés: Az ajánlatkérő kötelezettségként írta elő, hogy az ajánlattevő igazolja vissza e-mailben, hogy megkapta a kiegészítő tájékoztatást. Ez Kbt. szerinti kötelezettség? Milyen szankcióval jár, ha nem teszem meg? (Egyébként a kötelezettség a kiírás szerint minden átvett dokumentumot érint.)
128. cikk / 210 Ajánlattevők nevesítése a hiánypótlásra irányuló felhívásban
Kérdés: Hiánypótlás esetén nevesíthetem-e az ajánlattevőket, hogy kinek milyen adatot kell pótolnia? Ha nem, akkor csak a hiányt írhatom le, és külön levélben kell jeleznem az ajánlattevőnek, hogy mit pótoljon?
129. cikk / 210 -Hiánypótoltatási kötelezettség az eljárás nyilvánvaló eredménytelenségének ismeretében
Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő közösségi értékhatárt meghaladó értékű szolgáltatás megrendelésére irányuló eljárásában egyetlen ajánlat érkezett, amely a bontás előtt ismertetett rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékére tekintettel nem megfelelő, így az eljárás eredménytelen lesz. Az ajánlat egyebekben jelentős hiánypótlásra is szorulna. Szükséges-e az eredménytelenség megállapítása előtt a hiánypótlási felhívás kiküldése is, tekintettel arra, hogy a hiánytalan ajánlat sem tenné eredményessé az eljárást?
130. cikk / 210 Kötbérmérték megtámadása
Kérdés: A szerződéstervezetben az ajánlatkérő irreálisan magas kötbérmértéket határozott meg, és nem vette figyelembe az arra vonatkozó korrekciós kérelmünket. Mit lehet ilyenkor tenni? Induljunk a tenderen, ha nyerünk, kössük meg a szerződést, és utána támadjuk meg a kötbérmértéket a bíróságon? Előzetesen támadhatjuk valahol?
