Szerződésmódosítás pályázati konstrukció előírása miatt

Kérdés: 2013. évben a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerint hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást folytattunk le építési beruházás tárgyában. A szerződéskötést követően derült ki, hogy az egyik épület a pályázati konstrukció miatt nem szerepelhet a közbeszerzésben. Ilyen esetben lehet szerződésmódosítással orvosolni a kialakult helyzetet, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] Nem pontosan értjük a kérdést, de megpróbálunk válaszolni.Amennyiben arról van szó, hogy több épület megvalósítását írták ki az építési beruházás keretében, oly módon, hogy ennek európai uniós támogatás adja a fedezetét, de a kiíráskor még nem volt ismert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] Nincs a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény és kapcsolódó kormányrendeletei értelmében az ajánlatkérőnek nem kötelessége ellenőrizni az ajánlattevő tevékenységi körét, különös tekintettel arra, hogy alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek bevonásával is képessé teheti magát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Ajánlattételi határidő minimuma nyílt eljárásban

Kérdés: Uniós rezsimben, nyílt eljárásban meghatározható-e az ajánlattételi határidő 15 napban úgy, hogy abba egy hétvége és egy négynapos ünnep is beleesik?
Részlet a válaszából: […] Nyílt eljárásban az eljárási határidő legfeljebb 22 napra rövidíthető le a Kbt. 83. §-ának (4) bekezdése értelmében. A rendelkezés szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező tárgyalás "háromajánlatos" eljárásban

Kérdés: Nem egyértelmű számomra, hogy háromajánlatos (25 millió forint alatti) nemzeti eljárásrendben kötelező-e a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében lebonyolított eljárás minden esetben feltételezi tárgyalás tartását. A kérdés jogos, hiszen a korábbi Kbt. szerinti, egyszerű eljárással kapcsolatos gyakorlat azt tette lehetővé, hogy egyszakaszos eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében csak kivételes esetben nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni (Kbt. 122. §), azaz az alacsony értékű és speciális körülmények megléte esetében. Tehát áru és szolgáltatás esetében 25 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű problémát feszeget. Véleményünk szerint nem felel meg a felhívásban, dokumentációban és a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételeknek az ajánlat, amennyiben nem a meghívott ajánlattevő tesz ajánlatot. Ténykérdés, hogy a Kbt. direkt módon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Beszerzések engedélyeztetése

Kérdés: Állami cégként a 46/2011. kormányrendelet értelmében engedélyeztetni kell az eljárásainkat. Kérdésem, hogy ez a vonatkozik-e a háromajánlatos, 25 millió forint alatti eljárásokra is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett, a közbeszerzések központi ellen­őrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. kormányrendelet hatálya általában a közbeszerzésekre terjed ki, ami ebben az esetben a 8 millió forint becsült értéket elérő árukra és szolgáltatásokra, valamint 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kiegészítő építési beruházásra lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás dokumentációja

Kérdés: Ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást folytat le kiegészítő építési beruházásra, lejelenti a Döntőbizottságnak. A hatóság miért szólít fel hiánypótlásra a dokumentáció rendelkezésre bocsátása okán, mikor a Kbt. 38. § (3) bekezdésének c) pontja szerint nem is kötelező ilyen eljárásnál dokumentációt készíteni?
Részlet a válaszából: […]  Mivel a közbeszerzési törvény 38. §-a értelmében valóbancsak opcióról lehet szó, ennek oka, hogy a kiegészítő építési beruházásokesetében gyakori a tervek rendelkezésre bocsátása, továbbá az ajánlatkérőktöbbsége készít dokumentációt ebben az esetben is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
1
10
11
12
37