1096 cikk rendezése:
1041. cikk / 1096 Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban
Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
1042. cikk / 1096 Tervpályázat meghirdetése
Kérdés: Milyen előírások vonatkoznak a tervpályázat meghirdetésére? Vannak-e külön előírások, vagy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni ebben a körben?
1043. cikk / 1096 Kötelezés cégalapításra
Kérdés: Az új Kbt. szerint az ajánlatkérő hirdetményében előírhatja-e kötelezettségként az ajánlattevők számára gazdasági társaság alapítását?
1044. cikk / 1096 Becsült érték megjelölése
Kérdés: Hol kell az ajánlatkérőnek megjelölnie a közbeszerzés becsült értékét?
1045. cikk / 1096 Tárgyalásos eljárás feltételei
Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
1046. cikk / 1096 Pótmunkák megrendelése
Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
1047. cikk / 1096 Hirdetmény díjának visszatérítése
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a pályázati felhívás közzétételére irányuló kérelmét visszavonja, elveszíti a közzétételi díjat, avagy az visszajár a részére, és amennyiben igen, milyen mértékben?
1048. cikk / 1096 Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben
Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
1049. cikk / 1096 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és gyorsított eljárás egybevetése
Kérdés: Mikor indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, és mikor gyorsított eljárás? Mennyiben tér el egymástól a két eljárásfajta?
1050. cikk / 1096 Előre nem látható okok a gyakorlatban
Kérdés: Előre nem látható oknak minősül-e és ennek alapján alkalmazható-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ha az ajánlatkérőnek egy adott közbeszerzésre nem volt forrása, de ahhoz időközben hozzájutott? Továbbá előre nem látható ok-e az, ha egy javítási munkánál a feltárás során derül ki, hogy milyen konkrét tevékenységet kell elvégezni?