1113 talált cikk a hirdetmény kifejezésre

Kérdés: Lehet-e a Kbt. mostani szabályozása szerint tervezés-kivitelezést megközbeszereztetni úgy, hogy a tervezés is a nulláról indulna, az ajánlatkérő csak annyit tud, milyen és mekkora óvodát szeretne? Ami engem elbizonytalanít, hogy a 162/2004. kormányrendelet még nevesítette a 3. paragrafusában a tervezés-kivitelezést, de a rendeletet hatályon kívül helyező, 215/2010. kormányrendeletben ezt a meghatározást már ebben a formájában nem találom. A Kbt.-ben viszont bent maradt változatlanul a következő meghatározás: "építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt". Akkor viszont nem tudom, hogy milyen külön jogszabály hatalmazna fel az óvoda tervezés-kivitelezés pályáztatására?

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?

Kérdés: Három-, illetve négyéves gépjárműbérleti, illetve lízingszerződés esetén – amennyiben közbeszerzés alá tartozik – az éves, negyedéves kimutatásokban milyen összeggel kell a szerződéseket nyilvántartani? Melyik évre vonatkozóan kell a szerződéseket egybeszámítani – szerződéskötés, lejárat éve?

Kérdés: Az építési beruházás becsült értékének számítása során kérdésként merült fel, hogyha az ajánlatkérő szakaszolja a beruházását, és az 1. évben az óvodát, a 2. évben a tornatermet és a 3. évben a kiegészítő létesítményeket (konyha, étterem, öltözők) valósítja meg, akkor hogyan kell az építési beruházás értékét kiszámítani, továbbá hogy a kiegészítő építési beruházás értékét esetlegesen hozzá kell-e számítani?

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásnál, az ajánlati szakaszban módosíthatja-e a dokumentáció részeként kiadott főösszesítőt? (Az eredetiben nem volt tartalékkeret feltüntetve, de a módosított főösszesítőben 10 százalék tartalékkeretet határoztak meg az esetleges pótmunkák fedezetére.)

Kérdés: "A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt." Ezt szabály írja elő, vagy csak a szokásjog?