Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...szerint:Semmis a törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttékmeg;– hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgykötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés kötelező elfogadása

Kérdés: Az ajánlattevőnek kötelező-e elfogadnia az ajánlatkérő által megadott szerződéses tartalmat?
Részlet a válaszából: […] ...mert az ajánlatkérő aszámára legkedvezőbb szerződési feltételekkel kíván majd szerződést kötni.Ebből következően sem a hirdetményes, sem a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárásban nem kell szerződés elfogadásáról az ajánlattevőknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Határidőn túl feltett kérdések kezelése

Kérdés: Mi történik azokkal a kérdésekkel, amelyeket határidőn túl tesznek fel az ajánlattevők? (A kiegészítő tájékoztatásra gondolok.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek nem áll módjában válaszolni,amennyiben nem halasztotta el emiatt az ajánlattételi határidőt. Azajánlattételi határidő hirdetmény nélkül történő meghosszabbításánaklehetőségét a Kbt. 56. §-a tartalmazza az alábbiak szerint.A törvény 56...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

251. § (2) bekezdés értelmezése különös egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell – többek között – a 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű eljárás szabályai között a 252. § (2)bekezdés szerinti esetben – bizonyos értéksávban – megengedi, hogy azajánlatkérő hirdetmény közzététele helyett három ajánlattevő ajánlattételretörténő felhívásával folytasson le egyszerű eljárást. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címke:

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszáról a kérelem megérkezésétőlszámított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket."A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályaiközött az alábbi újdonságot találjuk, miután a Kbt. 132. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő hibájából elkésett ajánlat

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha az ajánlatkérő hibájából nem tudom beadni határidőben az ajánlatot, és ezt bizonyítani is tudom?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő bizonyítanitud, úgy nem esélyegyenlő módon biztosította az ajánlattételt. A Kbt.alapelveinek megsértése mellett nem hirdetményének megfelelően járt el, azazeljárása jogorvoslati fórum előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
Kapcsolódó címke:

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...megkötése céljából.(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően megkötöttkeretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat [225. § (1) bekezdésének d) pontja] az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Ajánlati kötöttség időtartama

Kérdés: Változtatott-e a Kbt.-módosítás az ajánlati kötöttség időtartamán?
Részlet a válaszából: […] ...amódosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módjáról, határidejéről,beszerzési helyéről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni,amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő legkorábbana módosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési eljárás lefolytatása Magyarországon, idegen nyelven

Kérdés: Szabályos-e, ha Magyarországon kiírt és lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárás nyelve nem a magyar?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás nyelvével kapcsolatos kérdésben többközbeszerzési rendelkezés található a Kbt.-ben.A 45. § szerint az ajánlatkérői hirdetményeket azajánlatkérő által választott hivatalos nyelven teszi teljes terjedelmében közzéaz EU Hivatalos Kiadványok Hivatala a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címke:

EU-s pályázat elnyerése, közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Érdemes-e EU-s pályázatot nyerni, ha utána közbeszerzés-köteles lesz a cég? (Ez egyáltalán nem mindegy.)
Részlet a válaszából: […] ...szervezetekre, és számukraolyan további kötelezettséget is előír, mely szerint amennyiben nem hivatalosközbeszerzési tanácsadó adja fel hirdetményüket, akkor kötelező ahirdetmény-ellenőrzés.A 44. § (4) bekezdés ugyanis akként rendelkezik, hogy ahirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
1
53
54
55
112