Alvállalkozók kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozattételi lehetősége

Kérdés: A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése gyorsított eljárás esetén lehetőséget ad arra, hogy a részvételre jelentkező csak nyilatkozzon a kizáró okokra vonatkozóan, de az igazolásokat később pótolja. Vonatkozik-e ez a 10 százalék feletti alvállalkozókra, illetve rájuk az általános szabályok az irányadók? (A Kbt. erről nem rendelkezik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés valós problémára világít rá. A törvény szövegétértelmezve, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatadás gyorsított eljárásmeghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnálalkalmazható, és a szabályozás nem zárja ki alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Jogosultság az in house beszerzés szabályai szerinti szerződésre

Kérdés: Ha több ajánlatkérő (állami önkormányzati szerv) közös, 100 százalékos tulajdonában van a gazdálkodó szervezet, közülük egy-egy tulajdonos jogosult-e vele az in house beszerzés szabályai szerint szerződni? (Természetesen a többi törvényi feltétel fennállása esetén.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2/A §-a értelmében nem minősül a 2. § (1) bekezdésealkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet– a közbeszerzési törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerintiajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetköt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Hulladékgyűjtésre, -szállításra irányuló tevékenység minősítése

Kérdés: A szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, szállítása szolgáltatásnak vagy szolgáltatási koncessziónak minősül-e akkor, ha a díjat a szolgáltatást igénybe vevők fizetik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 242. §-ának (4) bekezdése szerint a szolgáltatásikoncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérőellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jogmeghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Közbeszerzésen kívüli ügyletek

Kérdés: A Kbt. módosítását követően mely ügyletek nem tartoznak a törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése – amelyet nem érintett atörvénymódosítás – értelmében a közbeszerzési törvény szerint kell eljárni aközbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározottszervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Önkormányzati feladatok ellátása közbeszerzés nélkül, a visszterhes szerződés fogalma

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. sz. módosított ajánlása a helyi önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzési Levelekben megjelent válasszal kapcsolatosan az alábbi kérdésünk merült fel. A helyi önkormányzat 1992. január 1-jével egy kft.-t alapított, amelynek feladata az önkormányzat által átruházott közszolgáltatások (utak, hidak fenntartása, üzemeltetése, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás, köztemetők fenntartása) rendszeres ellátása. Az önkormányzat és a kft. minden év elején szerződésben rögzíti a kft. által elvégzendő feladatok körét és meghatározza annak költségeit. A kft. az önkormányzat által jóváhagyott fizetési ütemterv alapján számlázza a szolgáltatások díjait, illetve téríti meg a szolgáltatások értékét. Az alapító tagot megillető törvényes jogokat és kötelezettségeket a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetékes szakbizottságai közreműködésével és testületi felhatalmazás útján, egyes ügyekben a polgármester útján gyakorolja a saját működésre vonatkozó külön törvények és ügyrendje alapján. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akaratelhatározása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. A társaság gazdasági jogalanykénti működése során szerződéses kapcsolatokat létesít harmadik személyekkel. A szerződésből keletkező jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A kft. rendelkezik önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekkel, a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenysége során ezek a bevételek a társaság éves nettó árbevételének megközelítőleg 20 százalékát képezik, tehát az önkormányzati feladatok ellátása csupán az árbevétel 80 százalékát teszik ki. Kérdésünk, hogy a kft. milyen szerződést kössön az önkormányzattal, hogy továbbra is el tudja látni főtevékenységét közbeszerzési eljárás nélkül? Mit jelent az önkormányzattal kötött szerződésre vonatkozó visszterhes kifejezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdést – megítélésem szerint – két vonatkozásban isvizsgálni kell. Az egyik kérdéskör az önkormányzat és a kft. közbeszerzésikapcsolata, a másik a kft. közbeszerzési jogalanyisága.Az első vonatkozás tekintetében: az alapító önkormányzat ésaz általa a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a közszolgáltatásra irányulómegállapodás mely része az, amelyet a felek visszteher – azaz ellenszolgáltatáskikötése – nélkül kötnek majd meg, az azonban egyértelmű, hogy lesz atevékenységnek egy olyan része is, amelyért az azt igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Közbeszerzési tanácsadó felelősségbiztosítása

Kérdés: Milyen védelmet nyújt a felelősségbiztosítás a hivatalos közbeszerzési tanácsadók részére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt megjegyezzük, hogy a felelősségbiztosítás amellett, hogy bizonyos értelemben a biztosított – azaz a közbeszerzési tanácsadó – védelmét is szolgálja, jelentős garanciát nyújt a tanácsadói tevékenységet igénybe vevők számára is.A 30/2004...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Központi beszerző szervezet, szervezeti feladatok

Kérdés: Mit értünk központi beszerző szervezeten, és milyen feladatokat lát el ez a szervezet?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm. rendelet tartalmazza.A központi beszerző szervezet meghatározását, valamint feladatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Elektronikus aláírás

Kérdés: Mi minősül minősített elektronikus aláírásnak?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus aláírásra vonatkozó rendelkezéseket a Elal-tv. foglalja össze. Az Elal-tv. 2. §-a értelmében, ha jogszabály – azaz nem az Elal-tv. – a törvényben felsorolt fogalmakat említi, azok alatt az Elal-tv. értelmező rendelkezéseiben meghatározottakat kell érteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
1
2
3