Átláthatósági nyilatkozat közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban közösen tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő a szerződéskötéshez minden konzorciumi tagra átláthatósági nyilatkozatot kér csatolni külön-külön aláírva. Miért nem teheti meg a konzorciumvezető az átláthatósági nyilatkozatot egyben, mindenki helyett?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel felvázolt esetben a nyilatkozattételi kötelezettség és a képviseleti jog keveredik egymással. Az átláthatósági nyilatkozat mögöttes szabályai nem a közbeszerzési, hanem az államháztartással összefüggő szabályok között találhatóak.Az államháztartásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Az Üvegkapu-rendelet módosításának hatása folyamatban lévő keretmegállapodásokra

Kérdés: Az Üvegkapu szabályozásának változásában jól értelmezzük-e, hogy a futó keretmegállapodások esetében is kell alkalmaznunk, melyek építési beruházásokra vonatkoztak, és 2021-ben jöttek létre?
Részlet a válaszából: […] 2022. február 19-én lépett hatálya a 707/2021. számú kormányrendelet módosítása – a 44/2022. kormányrendelet -, mely a keretmegállapodások esetében is a konkrét beszerzési igényre szűkítette le az Üvegkapu-rendelet alkalmazásának kötelezettségét. A módosítás nyomán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Az Üvegkapu alkalmazásának kötelezettsége építési beruházás esetében

Kérdés: Az új Üvegkapu-rendelet értelmezése kapcsán kérdezem: ha van három, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásom, akkor azokat nem kell bejelentenem az Üvegkapuba?
Részlet a válaszából: […] 2022. február 19-én lépett hatálya a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. kormány­rendelet (ún. Üvegkapu-rendelet) módosítása – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Becsült érték meghatározása a 44/2022. kormányrendelet szerint

Kérdés: 2022. január 1-jén hatályba lépett a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet. A rendelet 1. § (1) bekezdése által rögzített becsült érték az eljárás becsült értékét vagy az egybeszámított becsült értéket jelenti? Például: iskolaépület felújításának becsült értéke 332 millió forint, az egybeszámított érték: 787 millió forint. Kell-e az eljárásban alkalmazni a 322/2015. kormányrendelet 34/A. § (2)-(3) és a 27. § (1) bekezdéseit?
Részlet a válaszából: […] A 44/2022. kormányrendelet a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. kormányrendelet módosításáról 2022. február 19-vel módosította a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

"Nulla" ár kezelése az ajánlatban

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
Részlet a válaszából: […] A téma vélhetően a C-367/19. számú EUB-döntés kapcsán merülhetett fel, azonban az érintett ügy üzenete ennél bonyolultabb.A hivatkozott döntés szerint a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához ismertetni kell a KEF és a DKÜ vonatkozó kormányrendeletének szabályozását.A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet maximum 2% megfizetéséről szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

DKÜ rendelet hatálya

Kérdés: A DKÜ rendelet alapján hogyan lehetséges olyan informatikai beszerzés megvalósítása, ami a KEF futó szerződésében is benne van, és már eleve tervezett volt a beszerzés? Ekkor melyik szabályt kell alkalmaznom?
Részlet a válaszából: […] A 301/2018. (DKÜ) kormányrendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján a kezdőnapot, azaz 2019. április 11-ét megelőzően a kormányrendelet 1. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó szervezet által kormányzati informatikai beszerzésére kötött, valamint a kezdőnapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy a kérdező a 301/2018. (DKÜ) kormányrendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egyértelműen a Kbt. 42. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságról és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet 30. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Közbeszerzési kötelezettség önkormányzat tulajdonában álló telek ellenértékének nem pénzben történő megfizetése esetén

Kérdés: Helyi önkormányzat több építési telket magában foglaló területtel rendelkezik. Egy beruházó cég megkereste az önkormányzatot azzal a szándékkal, hogy a telkeket megvásárolná, és azokra lakóingatlanokat építene. A telkek ellenértékét azonban nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában maradó telekre az önkormányzat részére építene egy ingatlant, mely az önkormányzat tulajdonába kerülne, és azt szabadon használhatná. Ez a konstrukció a Kbt. hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben az ingatlanhoz jutás folyamata nem következhetne be anélkül, hogy az önkormányzat a jogairól lemondana annak érdekében, hogy az építési beruházást a beruházó megvalósíthassa. Ennek következtében tehát meg kell vizsgálni, hogy a konstrukció nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
1
2
3
7