Találati lista:
291. cikk / 887 Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában az ESPD mellett kérhető nyilatkozat
Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, ha nem határozunk meg keretszámot, a részvételi szakaszban (uniós eljárás) az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése kötelező a kizáró okok tekintetében, a részletes igazolások, nyilatkozatok majd az ajánlattételi szakaszban, a sorrend megállapítása után kérhetők az ajánlattevőtől/ajánlattevőktől. A részvételi szakaszban kérhető-e az az egyszerű nyilatkozat, hogy a részvételre jelentkező a teljesítéshez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót, vagy ez is csak az ajánlattételi szakaszban kérhető a sorrend megállapítása után? Véleményünk szerint a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozat kérhető már az ESPD mellett. Ez egyben egyértelművé teszi a kapacitást biztosító szervezetet is, melynek beillesztésére az ESPD-ben nincs hely. Jól értelmezzük a törvényt?
292. cikk / 887 ESPD minősített ajánlattevő általi kitöltése
Kérdés: Minősített ajánlattevő eltekinthet az ESPD kitöltésétől? Vagy vannak számára is kötelező részek?
293. cikk / 887 Alvállalkozói kifizetések, elszámolások rendje
Kérdés: A Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) pontja alapján építési beruházás és szolgáltatásmegrendelés esetében az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket és az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számláikat. Jól értelmezem, hogy ebben az esetben az alvállalkozók is az ajánlatkérő részére állítják ki a számlájukat, és az ajánlatkérő ennek alapján fizet nekik? Az ajánlattevők az alvállalkozóikkal szembeni visszatartásokat, egyéb elszámolásokat hogyan érvényesítik, ha nem folyik át rajtuk az alvállalkozók díja? Ezt a megoldást tulajdonképpen egy jogszabályi engedményezésnek kell tekinteni? Az ajánlattevő és alvállalkozói közötti szerződésben vagy egyéb helyen szükséges-e rendelkezni arról, hogy az ajánlatkérő közvetlenül, "direktben" fog fizetni az alvállalkozóknak?
294. cikk / 887 Alvállalkozói kifizetések a Kbt. szabályainak tükrében
Kérdés: Kérdésem az új Kbt. alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szabályozására vonatkozik. Az ajánlatkérő az általa indított eljárásban egy hosszabb időtartamú építési beruházásra kért ajánlatot úgy, hogy a dokumentációban – és később a vállalkozási szerződésben is – 50 százalékos teljesítésnél biztosított egy részszámla benyújtására lehetőséget. A teljesítési határidő kb. 10 hónap. A nyertes ajánlattevő számos alvállalkozót jelentett be és vett igénybe a teljesítés időtartama alatt. Az egyik ilyen alvállalkozó felelt a munkaterület "előkészítéséért", azaz a bontásokért és a földmunkákért. Feladatát maximum 1 hónap alatt elvégezte. A nyertes ajánlattevő 10 százalékot biztosított korábban a részére. Ha a Kbt. 135. §-át veszik figyelembe a felek, akkor az alvállalkozó csak a teljesítés után 3 hónappal tud számlát benyújtani, amely egyrészt aggályos a vonatkozó jogszabályokat tekintve (15 napon belül számlát kellene, hogy kiállítson a teljesítés után), másrészt pedig az alvállalkozó likviditási helyzete is veszélybe kerülhet. A nyertes ajánlattevőnek szándékában áll az alvállalkozó minél korábbi kifizetése (még a részszámlázása előtt), de úgy szeretne eljárni, hogy a Kbt. előírásai is érvényesüljenek. Milyen lehetősége van ebben az esetben a nyertes ajánlattevőnek?
295. cikk / 887 Nem nevesített alvállalkozó cseréje
Kérdés: A szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozó nem volt nevesítve az ajánlatban, és közreműködése mértéke 10 százalék alatti volt. Le szeretnénk cserélni, pontosabban bevonni egy másik alvállalkozót is. Ehhez elegendő, ha nyilatkoztatjuk az akkor hatályos törvény szerint a kizáró okokról a bevonni kívánt alvállalkozót? Vagy be is kell jelenteni az ajánlatkérőnek a változást?
296. cikk / 887 Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága
Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
297. cikk / 887 "Saját" referencia
Kérdés: Az alkalmasság körében építési beruházás esetén kizárólag a korábbi szerződő partnerem adhat referenciát, vagy magam is benyújthatok referencianyilatkozatot korábbi szerződések teljesítéséről? Ha igen, ezt milyen feltételekkel fogadja el az ajánlatkérő?
298. cikk / 887 Felmondás, elállás a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
299. cikk / 887 Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén
Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
300. cikk / 887 Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben
Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
