Könyvtárak könyvbeszerzése

Kérdés: A közbeszerzési eljárás kiterjed-e könyvek beszerzésére? (Könyvtárról van szó.) A vásárlás megosztható-e több kiadó, illetve terjesztő között? 2005-ben mi az az értékhatár, amely felett közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...-a közbeszerzési törvény vonatkozó egybeszámítási szabályai szerint. Amennyibenegy adott könyv esetében kizárólagos terjesztői jogosultsága van egy terjesztőnek,úgy a kizárólagosság törvényen alapul. A nemzeti értékhatár felett lehetőségvan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az ajánlattevőmulasztásából kifolyólag megkötött szerződését bontsa fel. (Erre egyébként aDöntőbizottságnak amúgy sincs jogosultsága, ellenben a Fővárosi Bírósághatáskörébe tartozik a kérdés.)A teljesség igényével utalunk arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Kiírás meghatározott ajánlattevőre

Kérdés: Ha a tendert láthatóan egy meghatározott cégre írták ki, akkor ezt jogilag mennyi időn belül lehet megkifogásolni? A tenderfüzet megvételekor, vagy az ajánlatok értékelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján – meg kell jelölnie– a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét(lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket;– a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárásajánlatkérőjének nevét, székhelyét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Számítási szabály külön ágazatokhoz tartozó anyagoknál

Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)
Részlet a válaszából: […] ...A példában mindhárom feltétel adott, még a szakmailagmás típusú csövek esetében is. Utalunk arra, hogy a szakmai szövetségnek nincs jogosultságaajánlás megfogalmazására a témában, azonban hivatalosan érdemes lenne, hogy aszakmai szövetség indítványozná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Résztvevők megnevezése a közbeszerzésben

Kérdés: A hirdetményben kiíró szerepel és pályázó, pedig a képzéseken, amelyeken eddig részt vettem, csak ajánlatkérőt és ajánlattevőt lehetett használni. Összhangban áll-e ez a közbeszerzési jogszabályokkal?
Részlet a válaszából: […] ...illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki(amely) az adott tervezési feladat vonatkozásában rendelkezési és döntésijogosultsággal, valamint a tervpályázat lebonyolításához szükséges pénzügyifedezettel rendelkezik.Az ajánlattevő és az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Részben önálló költségvetési szerv beszerzései

Kérdés: Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...Az Ámr. 15. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetésiszervek és azok szervezeti egységei az előirányzatok feletti rendelkezésijogosultság szempontjából lehetnek teljes, illetve részjogkörrel rendelkezőköltségvetési szervek, valamint az önállóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Képviselet elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban részt vevők képviseltethetik-e magukat meghatalmazottal az elektronikus közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, milyen előírásokat kell betartaniuk?
Részlet a válaszából: […] ...– érvényességének időtartamát is.A (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy amennyiben az elektronikus aláírás tartalmazza a képviseleti jogosultságot, akkor annak igazolása az aláírás tanúsítványán az erre vonatkozó bejegyzés adattartalmának ellenőrzésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...egybevetve az a következtetés vonható le, hogy amennyiben az ajánlatkérő él a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételi jogosultságával, az ajánlati felhívást a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében meghatározott minta szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...címzett kérelemben meg kell jelölni a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Kizárólagos jog értelmezése

Kérdés: A Kbt. szerint kizárólagos jogot gyakorlónak minősül-e az az egészségügyi intézmény, amely az OEP által finanszírozottan végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...mert: a kérdés szerinti esetben nem beszélhetünk a Kbt. értelmező rendelkezése szerinti "egy, illetve korlátozott" személy (szervezet) jogosultságáról egy meghatározott tevékenység folytatására. Kétségtelen, hogy az egészségügyi szolgáltatásra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
1
19
20
21
22