234 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?

Kérdés: Mi a jelentősége annak a nyilatkozatnak, amely arról szól, hogy az ajánlattevő a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, illetve a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem? Ha igen, ez milyen többletkötelezettséget jelent az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás során?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat az alábbi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban. A 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő bizonyos állami tisztségviselők és munkavállalók tekintetében. E törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja és a 3. § (3) bekezdésének ea) pontja írja elő, hogy azoknak is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak közbeszerzési eljárás során. Társaságunk érintett munkavállalói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek. A 2007. évi CLII. törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a közbeszerzési eljárást nem társaságunk apparátusa folytatja le, hanem bonyolítót (mely elsősorban magántulajdonban lévő, közbeszerzési eljárások lefolytatására szakosodott gazdasági társaság) vesz igénybe, amely a közbeszerzési eljárás során – többek között – döntési javaslatot tesz. Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) a bonyolítóra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, tekintve, hogy olyan ajánlatkérő nevében jár-e akinek a munkavállalói kizárólag a közbeszerzésekkel összefüggésben kötelezettek vagyonnyilatkozatot tenni? Az ajánlatkérőnek a bonyolítótól kell-e, s ha igen, milyen igazolást kérni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan?

Kérdés: Ha egy alapítvány segít a támogatást kérő intézménynek, és utána ez az alapítvány szeretne szolgáltatni, ezt megteheti-e?

Kérdés: A dokumentáció előírja, hogy az ajánlattevőknek ajánlatukhoz szerződéstervezetet kell csatolniuk, azonban a dokumentációban az ajánlatkérő által közölt szerződéses feltételeken túl az ajánlatkérő nem fogad el egyéb szerződéses feltételeket, illetve az ajánlatkérő számára hátrányosabb feltételeket sem, mert az ilyen szerződéstervezetet tartalmazó ajánlat érvénytelen. Jogszerű-e ez így? Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan érvényesül a szerződés Ptk. szerinti konszenzusos jellege?

Kérdés: Egy szolgáltató cég a csatornadíjat csak abban az esetben fizeti ki, ha – hivatkozva az Art.-ra – nemleges adóigazolást küld cégünk. Társaságunk ugyanakkor nem közbeszerzési eljárás alapján van szerződéses jogviszonyban a szolgáltató céggel. Kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy ő az üzemeltetést közbeszerzési eljáráson nyerte, így ránk mint csatornaszolgáltatóra ez éppen úgy vonatkozik, mint a nem nevesített alvállalkozóra, ezért tájékoztat erről. Igaza van?

Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?

Kérdés: Kell-e, és ha igen, kinek vagyonnyilatkozatot tennie közbeszerzési eljárásban? Mit kell tartalmaznia a nyilatkozatnak?

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?

Kérdés: Munkaköri leírásban szerepelhetnek-e a belső közbeszerzési tanácsadó kötelességei, feladatai és felelőssége?