2150 talált cikk a KBA kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?

Kérdés: Érvényteleníthető-e az az ajánlat, amely formai ok miatt nem felel meg a kiírásnak (aláírás részbeni hiánya, tartalomjegyzék részbeni hiánya, az ajánlat nincs összekapcsolva, összefűzve), és a hiányokat az ajánlattevő a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő felhívások egységesek és strukturáltak. Tervezik-e, hogy ezek on-line formában kereshetők, szűrhetők legyenek az interneten?

Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?

Kérdés: Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?

Kérdés: Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?

Kérdés: A becsatolt referencialistából (és igazolásokból) nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban szereplő alkalmassági követelményeket teljesíti-e, hiánypótlás nincs. Az ajánlata ilyenkor azért érvénytelen, mert nem a felhívás szerint adta meg ajánlatát, vagy az ajánlattevő alkalmatlan, és ezért érvénytelen az ajánlata?