4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Ha kötbért kell a késedelemért fizetni az ajánlatkérőnek, az már olyan szerződésszegés, mely miatt – ha azt hatóság vagy bíróság megállapítja – kizárnak a közbeszerzésekből?

Kérdés: A Kbt. szabályozza a szerződés érvénytelenségét közbeszerzési szempontból. Ha egy szerződés például indokolatlan egyoldalú előnyt tartalmaz az ajánlatkérő javára – például a vállalkozói díj vonatkozásában –, megtámadhatom a szerződést a Ptk.-ra hivatkozással, annak szabályai szerint? (A szerződéses feltételeket elfogadtam az ajánlattételkor, de abban – értelemszerűen – még nem szerepelt a konkrét vállalkozói díj.)

Kérdés: A gyakorlatban előfordul-e, hogy a felek a közbeszerzési eljárás során kötött megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik? Milyen feltételei vannak ennek, és mit kell dokumentálni? Közzé kell tenni? A KT vizsgálja?

Kérdés: Ajánlatkérő felléphet-e a szerződés teljesítése időszakában olyan igényekkel, melyek a kiírásban nem szerepeltek?

Kérdés: A megrendelő él a Kbt. 253. §-ában biztosított lehetőségével, tehát kizárja az 1 Mrd Ft nettó árbevételt elérő cégeket az eljárásból mint ajánlattevőket. Ebben az esetben egy 1 Mrd Ft nettó árbevétel alatti cégnek lehet-e olyan 10 százalék feletti alvállalkozója, amelynek a nettó árbevétele 1 Mrd Ft felett van?

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-a szerint építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt – a 3. § (3)–(6) bekezdésében foglaltak kivételével – azokban az esetekben is legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését. A kormányrendelet 3. § (4) bekezdése – "vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérés vízjogi létesítési engedély beszerzésére, kivitelezési terv elkészítésére, valamint kivitelezésére együttesen is vonatkozhat" – a fenti kivételi körbe tartozik. Mit értünk vízi létesítmény meghatározás alatt?

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?

Kérdés: Komplex beruházásnál (csatornafelújítás, szivattyúgépészeti, alépítményi felújítás, magasépítészeti felújítás, építés stb.) hogyan kell figyelembe venni, hogyan kell kezelni a különböző engedélyezett (építésügyi, vízjogi) munkákat? Becsült értékük szerint?

Kérdés: Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat – kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése –, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?

Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?