Találati lista:
4121. cikk / 4583 Eljárás azonos ajánlati árak esetén
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a bírálat során megállapítást nyer, hogy két ajánlattevő, amely egyébként alkalmasnak minősül, teljesen azonos ajánlati árat ad meg, és a kettőjük közötti döntés – a legalacsonyabb ellenszolgáltatás módszere miatt – nem lehetséges. Alkalmazható-e ilyenkor tárgyalás a megegyezésre, vagy lehetséges-e a korábban ajánlottnál kedvezőbb ár bekérése?
4122. cikk / 4583 Felolvasólap "hiánypótoltatása"
Kérdés: A felolvasólap hiánya pótolható-e annak ellenére, hogy a bontás után már nincs jelentősége? Vagy kizárható-e az így mulasztott ajánlatkérő, annak ellenére, hogy különben lehetőséget biztosítunk a hiánypótlásra?
4123. cikk / 4583 Pénzügyi keret közzététele a dokumentációban
Kérdés: Az egyik ajánlati felhívásban szerepel: "Az ajánlati dokumentáció tartalmazza azt, hogy az ajánlatkérőnek az egyes termékcsoportokban mekkora a rendelkezésre álló pénzügyi keret, amit nem léphet túl. Ezt az ajánlattevő köteles figyelembe venni." Ezt csak a dokumentáció megvétele után tudjuk meg, és ha mégis ennek ismeretében úgy dönt, hogy neki nem éri meg, ki fizeti meg a dokumentáció árát? Visszakérheti-e azt az ajánlattevő?
4124. cikk / 4583 Beszerzés tulajdonszerzés nélkül
Kérdés: Önkormányzat köztéri műalkotást kíván egy jeles évfordulóra beszerezni. Nem tudható, hogy milyen formájú, megjelenésű és a térben mekkora kiterjedésű műről lehet szó. A beszerzésre (bruttó) 20 millió forintot különített el. A mű elkészülte után nem képezné az önkormányzat tulajdonát, annak az alkotó válna a tulajdonosává. Megfogalmazandó igény, hogy – a művészi életben is – elismert, neves művésztől történjen a megrendelés. Kérdés: milyen eljárás alá tartozik a beszerzésünk, és hogyan kell lefolytatni az adott eljárást?
4125. cikk / 4583 Külön eljárás tervezésre romos épület felújításakor
Kérdés: Kell e a tervezésre külön eljárást kiírni, amikor egy romos épületet újítunk fel az önkormányzati garázs mellett, abból a célból, hogy az ne rontsa az összképet?
4126. cikk / 4583 Résztvevők megnevezése a közbeszerzésben
Kérdés: A hirdetményben kiíró szerepel és pályázó, pedig a képzéseken, amelyeken eddig részt vettem, csak ajánlatkérőt és ajánlattevőt lehetett használni. Összhangban áll-e ez a közbeszerzési jogszabályokkal?
4127. cikk / 4583 Tervpályázat fedezetének szabályozása
Kérdés: Miért vonatkoznak szigorúbb szabályok tervpályázat kiírásakor a fedezet meglétére, amikor támogatás elnyerésére apellálva is indíthatok ilyen eljárást (ekkor azonban a tervpályázatot szigorúan előfinanszíroznom kell, nem úgy, mint a Kbt.-nél)?
4128. cikk / 4583 Igazolások érvényességének szabályozása a Kbt.-ben
Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény az igazolások esetén közjegyzői okiratot kér [Kbt. 60. § (1) bek. c)-d), illetve f) pontja stb.]. Azonban nem ír ezek időbeli korlátjáról. Ennek a ténynek az ajánlatban kell-e szerepelni, vagy ha nem írják ki, akkor bármilyen időpontban megtett nyilatkozatot el kell fogadni, mert a Kbt. 88. §-a ilyen feltételt nem támaszt. Kérem, válaszolják meg, hogy a közjegyzői okiratnak milyen időbeli korlátja van a közbeszerzési eljárásokban?
4129. cikk / 4583 Becsült érték határozott időtartamú szolgáltatásnál
Kérdés: Az ajánlatkérő egy önkormányzat, és a polgármesteri hivatal irodaépületének takarítására akar ötéves szerződést kötni. A közbeszerzés becsült értékét hogyan kell figyelembe venni?
4130. cikk / 4583 Szerződéskötési díj kikötése
Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
