4616 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 16. §-ának (1)–(3) bekezdései szerint az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának. Kérdéseink a következők: 1. 2004 szeptemberében megindítottuk a közbeszerzési eljárásunkat, ami 2004 végéig lezárult, de a tényleges beszerzésünk a 2005. évre vonatkozik. Kérdésünk, vajon a 2005. év május 31. napjáig elküldendő éves statisztikai összegzésben vagy a 2006. év május 31. napjáig elküldendő statisztikai összegzésben kell-e szerepeltetnünk a beszerzést? Vagyis 2004-re vagy a 2005. évre vonatkozó beszerzésnek minősül? 2. 2004 decemberében megindítottuk a közbeszerzési eljárásunkat, amely áthúzódik a következő évre, vagyis 2005. első negyedévében zárul le. A tényleges beszerzésünk 2005. évre vonatkozik. Melyik évben, a 2005. év május 31. napjáig elküldendő éves statisztikai összegzésben, vagy a 2006. év május 31. napjáig elküldendő statisztikai összegzésben kell-e szerepeltetnünk a beszerzést? Vagyis 2004-re vagy a 2005. évre vonatkozó beszerzésnek minősül?

Kérdés: Hogyan kell kezelni az intézet által alapított közhasznú társaságot, ha beszerzése az egyéves időszak alatt meghaladja a 2 millió forintot (például karbantartói munka megrendelése esetén)?

Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?

Kérdés: A 481-es kérdésre adott válaszukat továbbgondolva, mi történik akkor, ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg az eredményhirdetésen? Ha a törvény szövegét szó szerint értelmezzük, akkor nincs módja az ajánlatkérőnek más módon beszerezni a tájékoztatóban közzéteendő információt a vállalkozási formáról. Az ajánlatkérő mit írjon ilyenkor a tájékoztatóba, és mit fog szólni ehhez a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége?

Kérdés: Kétszakaszos tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában meddig lehet kiegészítő információt kérni – Kbt. 121. §-ának (2) bekezdése?

Kérdés: Tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő ismerteti a tárgyalás főbb szabályait. Kiköthető-e az, hogy az egyes tárgyalási fordulók az ajánlat különböző részeire vonatkoznak, és adott részre vonatkozó tárgyalás befejeztével az ajánlat ezen része tovább nem módosítható a további fordulók során? Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása?

Kérdés: A Kbt. 130. §-ának (1) bekezdése alapján "az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot". Közös jelentkezést benyújtók tehetnek-e közös ajánlatot?

Kérdés: Konkrétan melyek azok a dokumentumok, amelyek a közbeszerzési eljárásban utólag nem pótolhatók – például kimaradt a műszaki alkalmasságot igazoló valamely dokumentum?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e a hiánypótlásra vonatkozó kikötéseit (például hány alkalommal lehet hiányt pótolni, ha nem akar hiánypótlási eljárást lefolytatni, akkor azt is jelezze, ha nem érkezik hiánypótlás, az ajánlat érvénytelen stb.)?

Kérdés: A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdésében a "köteles" szó az írásbeliségre vonatkozó kötelezettséget, vagy az indokolás kérésére vonatkozó kötelezettséget jelenti?