4583 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?

Kérdés: Ha a szolgáltatás teljesítési helye külföld (például edzőtábor), kell-e közbeszerzési eljárást kiírni EU-n belüli helyszínre, illetve EU-n kívüli helyszínre?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az alkalmassági feltételek között meghatározott számú és értékű referenciát vár el, és az új alapítású cég ajánlattevő a kiírás feltételeit ezért nem tudja teljesíteni, alkalmatlannak minősíthető-e, ha referenciaként az Európai Unió valamely tagállamában honos anyavállalata referenciájával teljesíti az alkalmassági feltételeket?

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha nem ad lehetőséget az ajánlattevőknek hiánypótlásra? Hiánypótlási felhívásnak egy adott közbeszerzési eljárásban csak egyetlen alkalommal van helye?

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?

Kérdés: Járműbeszerzésünk összértéke meghaladja a 750 000 eurót, de egy jármű ára sem éri el a 400000 eurót (egy év alatt). Kötelező-e az előzetes tájékoztató közzététele?

Kérdés: Alanyi jogon közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tulajdonában lévő építési telekre lakóépületet kíván építeni. Korábban erre a telekre már készült építési tervdokumentáció. Az ajánlatkérő ezt a dokumentációt akarja megvásárolni. Kell-e közbeszerzési eljárást lefolyatnia? Ha igen, milyen eljárásfajtát kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az értékhatár a nemzeti értéket meghaladja. Lehet-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos az eljárás típusa?

Kérdés: Állami támogatás felhasználásával megvalósuló Önkormányzati beruházásnál a kivitelezést elvégezheti-e közvetlen megbízás alapján az egyébként üzemeltetéssel is megbízott önálló gazdálkodású önkormányzati intézmény, vagy közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ami kizárja az üzemeltetőt a pályázati lehetőségből?

Kérdés: Egy képzési projekt költségvetésében "Senior szakértők" címszó alatt van elkülönítve 10millió forint, amely az egyes képzések előadóinak munkadíját hivatott fedezni. Az alkalmankénti díjazás 25-30 000 forint. Kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a keretösszeg figyelembevételével és egy speciális céget kiválasztani, vagy egyedi szerződések kötésével akár földrajzilag távolabbi szakembereket is megbízhatunk?

Kérdés: Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): – az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); – a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. – a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?