1005 talált cikk a KÉ-szám kifejezésre

Kérdés: Lehet-e a műszaki tartalommal kapcsolatosan olyan hiánypótlást kérni, hogy pontosítsa az ajánlattevő, mit ért műszaki tartalom alatt? Előfordul, hogy nem egyértelmű az ajánlatkérő számára a műszaki leírás megfogalmazása. Vagy ilyenkor az ajánlatkérő hivatkozhat az ajánlattevőnek arra a kötelező nyilatkozatára, miszerint elfogadja a felhívás és a dokumentáció feltételeit? A Kbt. szerint a hiánypótlás során "ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni". Az ellenszolgáltatás minden esetben elbírálási szempont, ami összefügg a műszaki tartalommal. Ezek szerint a műszaki tartalommal kapcsolatosan nem lehet semmiféle (kiegészítő, pontosító, tisztázó) hiánypótlást kérni?

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni a Kbt. 55. §-át? Jövőre is ugyanez marad a szabály?

Kérdés: A mostani szabályok szerint a karbantartási anyagok beszerzésénél mit kell egybeszámítani?

Kérdés: Hogyan tudom ellenőrizni az ajánlatkérő által adott információk pontosságát? Milyen alapon felelek én ezért? Előírható ez egyáltalán az ajánlattevő kötelezettségeként?

Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződésben meghatározni azt, hogy az ellenértéket csak az egyik konzorciumi tagnak fizesse az ajánlatkérő, ezáltal e tagnak elszámolási kötelezettsége keletkezik a konzorciumi tagokkal szemben?

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény rendelkezései értelmében minden nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzés esetén hirdetményt kell majd feladni az eljárás megindításáról? E szerint a jelenlegi Kbt. 251. §-ának (2) bekezdésében foglalt lehetőség (az ajánlattevők közvetlen felhívása az ajánlattételre) megszűnik?

Kérdés: Rövidíthető-e az ajánlattételi határidő, ha az ajánlatkérő regisztrációhoz és saját engedélyéhez köti a dokumentáció elérését, azaz közvetett módon feltételeket támaszt a dokumentáció közvetlen elérése során?

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?

Kérdés: Egy cég 2010-ben két közbeszerzési eljárást indított élelmiszer beszerzésére, mindkettőt több részben. Az egyik eljárás szerződésének időtartama 2011. 01. 01.-2011. 12. 31-ig, a másiké 2011. 01. 01.-2012. 12. 31-ig szól. Természetesen az eljárások során egybeszámítottuk mindkét eljárás minden részét a Kbt. alapján, és két közösségi eljárást bonyolítottunk le. A szerződések megkötésére 2011. 01. 10-én került sor. Mi számít a jelenlegi Kbt. szerint a beszerzés évének: amikor elindítottuk az eljárást, amikor megkötöttük a szerződést, vagy az az év, amikor ténylegesen beszerezzük az árut? Ha tehát idén még élelmiszert szeretnénk beszerezni, hogyan kell a jogszabályt alkalmazni: a két eljárás teljes becsült értékével kell egybeszámítani az új beszerzés értékét, vagy csak az erre az évre eső értékekkel kell egybeszámítani? Vagy egyáltalán nem kell egybeszámítani, mivel mindkét eljárást tavaly indítottuk?

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?