Találati lista:
571. cikk / 1005 Kbt.-meghatározások a dokumentációban
Kérdés: Kötelező-e a dokumentációban a Kbt. meghatározásait – például értelmező rendelkezések, kizáró okokra vonatkozó szabályozás stb. – beemelni, vagy elég arra utalni, esetleg utalni sem kell rá?
572. cikk / 1005 Késedelmes kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem
Kérdés: Ha késve nyújtom be a kiegészítő tájékoztatás iránti igényemet, azzal érvénytelen lesz az ajánlatom, ezzel törvényt sértek?
573. cikk / 1005 Értelmező rendelkezések változása
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
574. cikk / 1005 Ajánlatkérők saját eljárásrendje
Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
575. cikk / 1005 Közös ajánlattétel az új törvényben
Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
576. cikk / 1005 Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében
Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
577. cikk / 1005 Teljesítés a számla benyújtásával
Kérdés: Hogyan értendő, hogy a számla szabályszerű benyújtása minősül a szerződésszerű teljesítésnek? Ez számunkra értelmezhetetlen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha szabályosan kiállítottuk a számlát, akkor, ha mást nem is csinálunk, teljesítettünk?
578. cikk / 1005 Egységes számla kibocsátása az alvállalkozó kifizetését követően
Kérdés: Kifizethetem-e az alvállalkozómat előbb, és így egységesen bocsátom ki a saját számlámat, vagy be kell várnom a kétszámlás megoldást? (Megjegyzem, ez a gyakorlatban alkalmazhatatlan.)
579. cikk / 1005 Egybeszámítási szabály változása
Kérdés: Várható-e az egybeszámítási szabály eltörlése?
580. cikk / 1005 Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
