Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...sikerre vezet. A hatóság általában a kérelem beérkezésétől számított tizenöt, legfeljebb harminc napon belül dönt, és a kérelmezőt további nyilatkozatok megtételére, bizonyítékok benyújtására is felhívhatja. Az elfogadott öntisztázásról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi érdekelt fél számára lehetséges;–a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét kérelmező gazdasági szereplő nem tud befolyást gyakorolni – a)-e) pontok.Ez egyben azt is jelenti, hogy a szempontok, melyek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...ezen irat megismerésének lehetőségétől, ami visszaélésre adhatna okot. A Kbt. 148. § (7) bekezdésének c) pontjára is figyelemmel a kérelmezőnek olyan helyzetbe kell kerülnie, hogy amennyiben kíván, jogorvoslati kérelmet tudjon benyújtani. Ugyanez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Versenytárs teljesítésképtelenségével kapcsolatos információ felhasználása

Kérdés: Amennyiben tisztában vagyok azzal, hogy a versenytársam nem tudja teljesíteni a szerződést, hiszen látom, hogy milyen projekteket nyer, és mennyi embere, gépe van, felhasználhatom-e ezt az információt az eljárás során, ha még alá is tudom támasztani azt eredményről szóló tájékoztatók, nyilvános közbeszerzési szerződések bemutatásával?
Részlet a válaszából: […] ...a jogorvoslati fórum, jelesül, hogy "a szabad erőforrás mennyisége nem egy állandó érték".Az érintett D. 168/2022. számú ügyben a kérelmező gyakorlatilag teljesen hasonló probléma miatt kezdeményezett előzetes vitarendezést, majd jogorvoslatot is. Mindezt azzal indokolta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlattevő jogai iratbetekintés visszautasítása esetén

Kérdés: Vitathatom-e az iratbetekintés visszautasítását, hiszen valójában egy jogomtól fosztott meg az ajánlatkérő? Amikor újabb iratot kér be az ajánlatkérő már a szerződéses szakaszban, de még nincs aláírva, akkor ezt milyen módon tudom megtekinteni, ha az iratbetekintési határidő már lejárt, de érkezett közben új irat az ajánlatkérőhöz?
Részlet a válaszából: […] ...a D. 515/2021. számú ügy is, ahol az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdésben megjelölt határidőben kérte a kérelmező az iratbetekintést a nyertes által az aránytalanul alacsony ára vonatkozásban benyújtott indokolás tekintetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...volna-e, avagy sem. Az idézett alapelv súlyos sérelmét jelenti, ha az ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot nyilvánít nyertessé. Minden kérelmezőnek közvetlen jogos érdeke fűződik ugyanis ahhoz, hogy a közbeszerzési szerződés elnyerése érdekében folytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...jelzett ügy valóban nagyon hasznos, érdemes áttekinteni az üzleti titok témája iránt érdeklődőknek. Az érintett döntésben a kérelmező (5. kérelmi elem) a nyertes ajánlattevő részéről a termékek fényképének üzleti titokká minősítését sérelmezte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] ...arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Kbt. 81. § (5) bekezdésének ajánlatkérői alkalmazására tekintettel nem mondható ki, hogy a kérelmező nem rendelkezik közvetlen jogi érdekkel az eljárás eredményének a kifogásolására, a kérelmezőnek a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Jogorvoslati határidő számítása több kérelmi elem esetén

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevőnek több kérelmi eleme van, melyekre előzetes vitarendezés keretében kívánta felhívni a figyelmet, hogyan kell számítani a jogorvoslati határidőt? Egyben kell kezelni az összes kérelmi elemet, vagy egyenként nézni a határidő lejáratát?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezési kérelemhez képest nem. Az érintett ügyben az ajánlatkérő a Kbt. 80. § (4) bekezdése alkalmazásával a kérelmező előzetes vitarendezési kérelme alapján 2021. július 26-án kiegészítő indokolást kért az érdekelttől, ebben azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása

Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
Részlet a válaszából: […] ...következő munkanapon – 2021. április 19. napján – járt le, amely napon terjesztette elő jogorvoslati kérelmét az ajánlatkérő, egyben kérelmező."A fenti ügy azért érdekes, mert az előzetes vitarendezésre adott választ késve küldte meg az ajánlatkérő, ennek ellenére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
1
4
5
6
27