3730 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egy ajánlattevővel vagy több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben az ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál. Mi történik akkor, ha az ajánlattevők csak ketten vannak?

Kérdés: Társaságunk korlátolt felelősségű társaságból zártkörűen működő részvénytársasággá alakul. Hogyan teljesítsük a kizáró okokkal kapcsolatos igazolási kötelezettségeinket, hiszen a zrt.-nek – természetesen – nem lesznek adó-, VPOP-, helyiadó-tartozásai? A cég bankszámlái sem változnak, de kérhetünk-e bankigazolást évekkel ezelőtti pénzügyi helyzetről, noha akkor még kft. volt a társaság?

Kérdés: A versenypárbeszédnél van-e "ajánlattevői" minimum? A jogi szabályozás nem egyértelmű. Értelmezhető esetleg úgy a jogszabály, hogy három ajánlattevő alatt eredménytelen az eljárás?

Kérdés: Hogyan lehet pontosan elhatárolni az alvállalkozót, a harmadik személyt, valamint az egyéb, bevonni kívánt szervezetet? Alvállalkozó a Kbt. 4. §-a szerint, akivel ajánlattevő a közbeszerzésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani; harmadik személy: a 71. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza: ...ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni...; egyéb szervezet: a 66. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet. Ez utóbbi szervezettel az ajánlattevő nem fog szerződést kötni? Milyen viszonyuk van? A szerződés teljesítése során hogyan kérheti számon ajánlatkérő ez utóbb említett szervezet helytállását? A törvényszövegből kiindulva, akivel ajánlattevő szerződést fog kötni, az egyrészt alvállalkozó, másrészt harmadik személy is? Akivel nem a közbeszerzésre tekintettel köt szerződést, vagy módosít, az nem alvállalkozó? Ezt hogyan tudja ajánlatkérő eldönteni? Kizárólag az ajánlattevők nyilatkozatára támaszkodhat? Bekérhető-e az ajánlatkérőktől az alvállalkozóval kötött szerződés?

Kérdés: Cégünk – az egyik legnagyobb, Magyarországon tevékenykedő kivitelező cég – a minősített ajánlattevők jegyzékében több tevékenységi körben is minősítést szerzett. Az elmúlt évek során a megjelent közbeszerzési kiírásokban azonban csak elvétve, akkor is inkább csak a kizáró okok tekintetében fogadta el azt a kiíró (ajánlatkérő). Nem lehetne az ajánlatkérőket ennek elfogadására ösztönözni, hiszen így gyakorlatilag használhatatlan az előminősítésünk? (A jegyzékbe történő felvétel díja és a szükséges dokumentációra költött évi több mint 100 000 forint kárba vész.)

Kérdés: A kérdésem a Magyar Bányászati Hivatal által kiadott igazolással kapcsolatos. Hogyan tudja az ajánlatkérő minden kétséget kizáró módon eldönteni, hogy egy adott ajánlattevő a bányászati törvény hatálya alá tartozik-e – ugyanis ez az ajánlatok bírálata szempontjából nagyon fontos kérdés, és a bányászati törvény hatálya alapján ezt nem mindig lehet egyértelműen eldönteni?

Kérdés: Mi a nyilatkozat (jogi) fogalma, vannak-e kötelező tartalmi elemei, illetve ki jogosult annak hitelesítésére? Csak közjegyző, hatóság, vagy esetleg a dokumentum eredeti kiadója is (például iskolai bizonyítvány esetében)?

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?

Kérdés: A 34/2004. Korm. rendelet értelmében a hirdetmények közzétételének szerkesztési díja 8000 Ft + áfa/500 leütés. Kérdéseink: 1. A "leütés" száma a karakterek száma szóköz nélkül, vagy a karakterek száma szóközökkel? 2. A leütések száma csak a hirdetménymintába az ajánlatkérő által beírt szövegmennyiség alapján határozandó meg, vagy beszámítandó a hirdetmények nyomtatványszerű szövege is?

Kérdés: A hirdetményminták értelemszerűen több olyan szakaszt (pontot, alpontot stb.) tartalmaznak, amelyeknek egy adott közbeszerzés esetében nincs relevanciája. Az üresen hagyott szövegrészek azon túl, hogy a terjedelmet feleslegesen növelik, ajánlattevői oldalról is nehezítik a hirdetményekben való eligazodást. Kérdésünk, elfogadható-e, hogy a hirdetmény szerkesztésénél a nem releváns részeket (pontokat, alpontokat stb.) kitöröljük?