3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. 83. §-ának (5) bekezdése, miszerint "korábbi hiány nem pótolható"? Azt jelenti-e, hogy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban felléphetnek még másfajta hiányosságok, és ezeket lehet pótolni, vagy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban semmilyen más hiba nem pótoltatható? Például pótoltathatja-e az ajánlatkérő a közjegyzői hitelesítést, de ha a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentum szövegezése – például elírás miatt – rossz, akkor pótoltatható-e ez még egyszer vagy sem?

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozó és a "harmadik személy" fogalom azonos kört takar – véleményünk szerint. Mit értünk e fogalmakon?

Kérdés: Az eredményhirdetés után vettük észre, hogy a kihirdetett eredmény a Kbt.-be ütközik. Az eredményhirdetésen valamennyi ajánlattevő megjelent, az írásbeli összegzést részükre átadtuk. Hogyan korrigálható a kérdés szerinti helyzet?

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2007 januárjában személygépkocsit szeretne vásárolni. Jelenleg 2 darab OPEL ASTRA gépjárművünk van (1998-as központosított közbeszerzés keretében vásároltuk, 500 000 km-t futottak, minden gond nélkül), ezért az OPEL típushoz ragaszkodnánk. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) honlapján az OPEL Combo Tour jelenleg mint lejárt szerződés szerepel. Telefonos információ alapján (KSZF) ezt a szerződést meghosszabbították, lehet vásárolni. A szerződést kötő fél erről nem tud, ezt a szériát már nem gyártják, ilyen típus nincs már Magyarországon. Kérdésünk az, hogy a költségvetési szerv hogyan tartsa be a vonatkozó rendelet módosításának 7. §-ában szereplő változást, ha maga a KSZF sem tudja, hogy van-e érvényes szerződés vagy nincs egy adott termékre? Rossz a honlapjuk, nem követhető, tehát mikor és mit szerezhet be saját hatáskörben a központi költségvetési szerv?

Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?

Kérdés: A dokumentáció részét képező szerződéstervezet egyes pontjai ellentétesek a kiírással, emellett a tervezet félreérthető rendelkezéseket is tartalmaz. Lehetőség van-e kérdést intézni az ajánlatkérőhöz a szerződéstervezettel kapcsolatban?

Kérdés: Közszolgáltatók esetében a távbeszélő-, teletex-, rádió-, telefonszolgáltatás igénybevételét mely értékhatár szerint kell vizsgálni? Közvetlenül összefügg-e a közszolgáltatás nyújtásával?

Kérdés: Kérdésünk a szerződéskötés időpontjának módosításával kapcsolatos. Az ajánlati felhívásban szereplő szerződéskötés időpontját az ajánlatkérő szeretné elhalasztani. Van-e erre lehetősége? A Kbt. 99. §-ának (2) bekezdése ezt nem rendezi. Minden ajánlattevőt kell értesíteni a szerződéskötés elhalasztásáról, vagy csak a nyertes ajánlattevőt?

Kérdés: Elektronikus hirdetmény megjelentetésére mennyi időn belül lehet számítani?