Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása

Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás. Ha az ajánlatkérő nem egyszerre szerzi be a tervezést és a szolgáltatást, és köt rá egy szerződést, abban az esetben két beszerzési tárgyról beszélünk. A gazdasági, műszaki funkció egysége nem fog fennállni közbeszerzési értelemben, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződésteljesítés felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...speciális viszonyai közepette is alkalmazható. Természetesen ez a jog csak abban az esetben illeti meg a nyertes ajánlattevőt, ha semmilyen kétség nem fér ahhoz, hogy ő maga szerződésszerűen teljesítette az ajánlatkérő által nem ellentételezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] ...ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése nem éri el a Kbt. 141. § (2) bekezdés a) és b) pontjában írt mértéket, továbbá a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződések megszűnése a 430/2022. kormányrendelet alapján

Kérdés: A 430/2022. kormányrendelet szükségessé teszi a szerződések megszüntetését, azonban nem világos, hogy azokat is meg kell-e szüntetni, amelyek nem érik el évente a 20 millió forintot? Milyen eljárás követendő abban az esetben, ha 20 millió forint alatti összegre módosították korábban a felek a szerződéses értéket?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsán uniós eljárásrendben versenyeztette az ajánlatkérő. Ez utóbbiba értendő a keretmegállapodás értéke is.A fenti rendelkezéseket 2022. november 1-jétől kell alkalmazni a kérdésben jelzett, már meglévő szerződésekre, melyet elérik a húszmillió forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

A 430/2022. kormányrendelet szerinti egybeszámítási szabály

Kérdés: Mit jelent a 430/2022. kormányrendelet azon szabálya, mely a háttérintézményekre külön szabályt jelöl, és egybeszámítást rögzít? Erre miért van szükség, és hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...ki, amely úgy tűnhet, mintha összevonná becsült értékileg a tulajdonosi jogot gyakorló által irányított vagy felügyelt szervezeteket, avagy gazdasági társaságokat, melyek felett azonos miniszter vagy igazgatási szerv gyakorolja a tulajdonosi jogokat.A rendelet 2. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

A kiegészítő tájékoztatás észszerű határideje

Kérdés: A DBR-ben vannak olyan ajánlattételi szakaszaink, melyekben 10 nap az ajánlattételi határidő, ahol esetünkben az ajánlattételi határidő lejárta előtti 4. munkanapig kérdezhetnek az ajánlattevők, mi pedig a 3. munkanapig válaszolunk. Ezt fokozatosan alakítottuk ki, jellemzően ezt alkalmazzuk. De milyen szabályok alkalmazása megengedett, helyes, ha hosszabb az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az észszerű határidő az irányadó ebben az esetben. Valójában a kérdés az, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza-e az ajánlattevőket, amennyiben új információhoz jutnak, és emiatt nem fognak tudni időben reagálni. Ha ez nem áll fenn, nem a beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Korábban benyújtott igazolás ismételt bekérése

Kérdés: A korábbi eljárásunkban benyújtottunk egy nyilatkozatot, melynek értelmében a kért műszaki tartalom megfelel a követelményeknek. Most is ugyanerre írta ki az eljárást az ajánlatkérő, de most nem csatoltuk ezt a nyilatkozatot. Hivatkozhatunk-e arra, hogy ezt az ajánlatkérőnek már tudnia kellett, és ez csak egy adminisztratív akadály, amit nem is kérhet, hiszen a 69. § ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül, hogy a műszaki tartalomról már egy korábbi eljárásban nyilatkozott, és jelen eljárásban is hasonlóképpen azonos terméket ajánl. Az ajánlattevő feltételezése nem feltétlenül reális, hiszen az ajánlatkérőnek nem kell tudnia adott esetben, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Számítási hiba ajánlatkérő előírásától eltérő javítása

Kérdés: A számítási hiba javítása során az ajánlatkérő leírta a végeredményt, amire javítanunk kell, de ez a végeredmény semmilyen módon nem jön ki számításaink során. Mi magunk is elszámoltuk, de úgy tűnik, az ajánlatkérő is. Ilyenkor mi a teendő? Írjuk a hibás számot, aminek semmi értelme?
Részlet a válaszából: […] ...vétette, a jogszabály a továbbiakban ezt a felelősséget az ajánlatkérőre telepíti, aki egyedül számítja ki a megfelelő mértéket. Eleve olyan hibát javíthat csak, mely egyértelműen az ajánlattevő által vétett számítási hiba eredménye. A Kbt. 71. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Kiegészítő árindoklás-kérés lehetősége

Kérdés: Az ajánlattevő az árindoklás-kérésre benyújtott válaszában nem igazolta az ajánlatkérő által megjelölt valamennyi költséget (például: nem tüntette fel a bérköltségeket, nem adta meg a szakember óradíját). Ebben az esetben az ajánlatkérőnek van lehetősége arra, hogy kiegészítő árindokolás-kérés keretében ugyanezen tételek, költségek igazolására hívja fel az ajánlattevőt, vagy ez is már kvázi kétszeres hiánypótlásnak minősülne?
Részlet a válaszából: […] ...az árindokolás-kérés egyértelműen tartalmazta, hogy milyen költségelemeket kell megadni, nincs lehetőség újabb indokoláskérésben ugyanerre felhívni a figyelmet. Azaz valójában jó a példa, hiszen azonos tartalommal ugyanúgy nem lehet árindokolást kérni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] ...hogy inkább alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, mintsem előzetes piaci konzultációt alkalmazzon. A kormányrendelet alábbi két bekezdése választási lehetőséget biztosít az ajánlatkérők számára. Vélhetően azért alkalmazzák a szabályt, mert így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
1
44
45
46
370