Találati lista:
351. cikk / 744 Önkormányzati tulajdonban álló cég mint ajánlattevő
Kérdés: 100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?
352. cikk / 744 Gyorsított eljárás alkalmazásának indoka
Kérdés: Milyen mélységig kell indokolnom, ha gyorsított eljárást szeretnék alkalmazni?
353. cikk / 744 Referenciaként elfogadható szerződések
Kérdés: Referenciaként ismertetett szerződés teljesítésének csak a befejező időpontja esik a felhívásban szereplő időintervallumba, a teljesítés kezdő időpontja – három hónap eltéréssel – nem az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három évből származik. Az ajánlatkérő a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjára hivatkozva dönthet úgy, hogy emiatt az ajánlattevő nem alkalmas a műszaki és szakmai alkalmasság követelményének való megfelelés igazolására?
354. cikk / 744 Keretmegállapodás időtartama
Kérdés: Köthető-e négy évet meghaladó időtartamra keretmegállapodás? Ha igen, mi ennek a feltétele?
355. cikk / 744 122/A. § alkalmazása önkormányzati ajánlatkérő által
Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalékos szabályt alkalmaznánk olyan összetett építési beruházásunkra, amely a 600 millió forintos becsült értéken belül 145 millió forint értéket képvisel. Jól értelmezzük, hogy ez esetben alkalmazhatjuk a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást?
356. cikk / 744 "In house" tényállás értelmezése
Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
357. cikk / 744 E-mailen történő kommunikáció kizárása kiegészítő tájékoztatásnál
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás iránti igényt levélben vagy telefaxon kéri. Jogszerű az e-mail általi kommunikáció kizárása?
358. cikk / 744 Ajánlatkérő megrendelési kötelezettsége keretmegállapodásos eljárás alapján
Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?
359. cikk / 744 Alvállalkozói kör a Kbt.-ben
Kérdés: Alkalmazható-e a Kbt. 4. §-ának 2. b pontja a következő esetben is? Forgalmiadat-elemzés a feladat, aminek alapja (de nem célja) a forgalomszámlálás. A forgalomszámlálás – értelmezésünk szerint – ebben az esetben alapanyag (alapadat), tehát alkalmazható a fenti paragrafus. Helyesen értelmezzük a törvényt?
360. cikk / 744 Alkalmasság igazolásában részt nem vevő alvállalkozók cseréje
Kérdés: A Kbt. 128. §-a csak az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozók és szakemberek lecserélését szabályozza. Ezek szerint azok az alvállalkozók és szakemberek, akik/amelyek nem vettek részt az alkalmasság igazolásában, de az ajánlatban az ajánlattevő megjelölte, nem kötelesek részt venni a teljesítésben, illetve szabadon lecserélhetők?
