741 talált cikk a kivétel kifejezésre

Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?

Kérdés: A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?

Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?

Kérdés: Az ajánlattevő referenciaszerzési törekvése tekinthető-e megfelelő indoknak az alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás vizsgálata esetén?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési terv elkészítésekor nem javasolja a becsült érték megjelenítését. Ennek betartása ugye nem kötelező? És a honlapra közzététel?

Kérdés: Egyszerű eljárás esetében is biztosítani kell-e a nyilvánosságot a 99. § (4) bekezdés szerint?

Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódóan kérdezzük, hogy kell-e kiírónak tervdokumentációt rendelkezésre bocsátania, vagy elegendő a műszaki leírás és az árazatlan költségvetés-leírás átadása? Jogszerű-e, ha a kiíró a meglévő tervekbe csak betekintést enged?

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?

Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?

Kérdés: Kiegészíttethető-e az indokoláskérés kirívóan alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás esetén?