935 talált cikk a kizáró ok kifejezésre

Kérdés: Gyorsított eljárásban a részvételi szakaszban a Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése szerinti, a kizáró okokra vonatkozó igazolásokat a részvételi eredményhirdetéstől számított 15 napon belül kell csatolni. Mi a teendő, ha az eredményhirdetés napjától számított, Kbt.-ben előírt 10. nap az ajánlattételi határidő, és ezen a napon az eredményhirdetést is lebonyolítják, ellenben a tizenötödik napig – ami későbbi időpontra esik – az igazolásokat egyes ajánlattevők mégsem csatolják – beleértve akár az eljárás nyertesét is?

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése és 67. §-ának (4) bekezdése szerinti "más" szervezet a 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásának igazolásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémára kérem válaszukat. A Kbt. negyedik része szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban a Kbt. 299. §-ának (5) bekezdése alapján a 66. § és a 67. § is megfelelően alkalmazandó, azaz más szervezet erőforrásaira az ajánlattevő támaszkodhat. A kizáró okok fenn nem állása igazolása tekintetében azonban a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése alapján és az erre vonatkozóan kiadott valamennyi közbeszerzési tanácsi állásfoglalás szerint az ajánlattevőnek elegendő nyilatkoznia a kizáró okok fenn nem állásáról. Ezzel szemben viszont a "más" szervezetnek a Kbt. 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásról saját magának kell nyilatkozni, mégpedig a törvény 63. §-ának (6) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a Kbt. negyedik része nem tartalmaz közvetlen hivatkozást e szakaszra, kérdésem az, hogy ilyen szervezet bevonása esetén az alvállalkozónak kell-e nyilatkoznia a más szervezet vonatkozásában (helyette), és alkalmazandó-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése, vagy az alvállalkozó nem nyilatkozhat, ekkor viszont nincs szabályozva az igazolás módja, vagy netán a negyedik részben nem hivatkozott, Kbt. 63. §-ának (6) bekezdését kell alkalmazni mégiscsak, mint főszabályt?

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?

Kérdés: 10 százalék feletti alvállalkozó minősítése megtörténhet, de ez az alvállalkozó bevonhat még alvállalkozót? Őt is be kell jelenteni előre?

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozatában vállalja a szerződés teljesítését [Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése]. E nyilatkozat mellett becsatol egy olyan nyilatkozatot is, miszerint az ajánlatban szereplő ár csak tájékoztató jellegű, és később változhat bizonyos esetekben. A Kbt.-be ütközik-e, ha utóbb az ajánlattevő az ajánlatkérő által kért felvilágosítás keretében visszavonja ez utóbbi nyilatkozatát?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy előző eljárásban hamis adatszolgáltatás miatt kizárta az eljárásból az ajánlattevőt. Az ajánlattevő által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a KDB elutasította a kérelmet, és megállapította a hamis adatszolgáltatás tényét. A KDB e határozata elleni keresetindításra nyitva álló 15 napos határidő még nem járt le, amikor egy másik eljárásban a kizárt cég ismét ajánlatot tett. Ezen új eljárásban érvénytelenné lehet-e nyilvánítani ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, vagy csak akkor, ha nem él keresettel a KDB határozata ellen? (Vagy ha keresettel él, a jogerős bírói ítélet után alkalmazható a fenti érvénytelenségi ok?)

Kérdés: Még a Közbeszerzések Tanácsa kizáró okok hiányának igazolási módjairól kiadott módosított tájékoztatója előtt több közjegyzői okiratot készíttettünk. Felhasználhatjuk-e ezeket az okiratokat továbbra is a "közjegyző által hitelesített nyilatkozat" helyett?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa módosított tájékoztatója (KÉ 20. szám 7606-7911. oldal 2006. 02. 15.) szerint a kizáró okok egy részének igazolásmódja "közjegyző által hitelesített nyilatkozat". Ezt a nyilatkozatot az ajánlattevő készíti el, írja alá, és a közjegyző látja el egy olyan záradékkal, amelyben tanúsítja, hogy a nyilatkozatot az arra jogosultak előtte saját kezűleg írták alá. A korábbi szabályok szerint a kizáró okok hiányát közokiratba foglalt nyilatkozattal kellett igazolni. A közokirat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát és azt is, hogy a nyilatkozatot az arra jogosultak a közjegyző előtt saját kezűleg írták alá. Tekintettel arra, hogy a kizáró okok igazolásának vonatkozásában a közjegyzői okirat és a közjegyző által hitelesített nyilatkozat azonos tartalommal bír, lehet-e a kizáró okok igazolására közjegyzői okiratot csatolni a pályázatokhoz?

Kérdés: A Kbt. módosításával a kizáró okok igazolása kapcsán változott a törvény 63. §-a. Az eddigi közjegyzői okiratot felváltotta a közjegyző által hitelesített nyilatkozat. Kérdésem, ha 2006. január 15-e utáni keltezésű a közjegyzői okirat, az abban nyilatkozottakban változás nem történt, akkor fel lehet-e közbeszerzési eljárásban használni, vagy feltétlenül közjegyző által hitelesített nyilatkozatot kell benyújtani?

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) és g) pontjára vonatkozóan elfogadható-e az ajánlattevő egyszerű nyilatkozata?